Háttal a vonaton” címmel tartott lemezbemutató koncertet november 18-án Bonyhádon a Gábriel zenekar. A bonyhádi evangélikus ifjúság együttesének ez a második zenés mûsor összeállítása. A csapat frontembere, a zeneszerzõ a teveli Antal Bálint. További zenekari tagok: Antal Zsófia, Aradi András, Aradi Rebeka, Arndt Bernadett, Gyõrffy Lajos, Jenei József, Kálmán Ákos. A lemezbemutatót táncbetétek is színesítették Hitter Kittinek és Hitter Zsoltnak köszönhetõen. A 12 dal 12 hónapot, illetve 12 vasúti állomást jelképez, s a koncerten a szövegek – elgondolkodtató fotókkal együtt – kivetítve is követhetõk voltak. A teltházas mûsort követõen Antal Bálinttal beszélgettem.
– A „Háttal a vonaton” már a második mûsorotok.
– Az Eredendõ bûn címû könnyûzenei oratórium volt az elsõ. Abból is született CD, csak még kezdetlegesebb, mert nem volt ennyi felvételi eszközünk. Ma már fel tudunk venni jó minõségû hanganyagot is házi körülmények között. A zenekarunk alakulásáról elmondanám, hogy mindannyian tanultunk zeneiskolában. Aradi Andrásról tudtam, hogy komoly zenei múltja van, pl. a Promise együttesben is muzsikált, és mikor idejött Bonyhádra lelkésznek, felkerestem a zenekar alapítási ötletemmel.
– Ezek szerint már akkor is írtál dalokat?
– Már rég a fiókomban volt az Eredendõ bûn, vagyis az Ádám és Éva anyaga, és ekkor lehetõségem volt megmutatni. Aradi András és a fiatal evangélikus társaim nagyon örültek neki, és az alapötlet nyomán közösen összeraktuk a dalokat. Többé-kevésbé én írom a szövegeket és a dallamokat, de ehhez kell egy csapat, akik ebben támogatnak, és szülõk akik segítenek. Az elsõ és a mostani zenei anyag is egy történet köré van fûzve, és terveink szerint a következõk is hasonlóan fognak felépülni.
– Hogyan született a „Háttal a vonaton” cím?
– Budapesten tanulok, sokat vonatozom, és ilyenkor van idõm átgondolni dolgokat. Elkezdtem elmélkedni azon, hogy ha hátrafelé a távolba nézünk, akkor a múltat nézzük, s vajon van-e elég bátorságunk megfordulni, kapunk-e, kérünk-e elég erõt ehhez. Az alaptörténet eköré szövõdött: a vonat szimbólum, illetve hogy ne a múltból táplálkozzunk, hanem mindig legyen reménységünk a jövõbe nézve, és hogy kérjük is ezt az erõt. Mivel 12 dalt szerettem volna, kézenfekvõ volt, hogy kössük a 12 hónaphoz a dalokat. És legyen kerete, ahogy elindulunk a vonattal majd leszállunk, úgy ahogy az élet útján is elindulunk és egyszer le kell szállni. Tizenkét dal, tizenkét állomás. Minden kis történet üzen valamit.
– Ki a célközönségetek?
– Egyházi zenekar vagyunk, Gábriel a nevünk, dalainkkal szeretnénk Isten igéjét hirdetni. De nem szerettem volna túlzottan vallásos bélyeget sem magunkra aggatni, mert akkor kevesebben jönnének a koncertjeinkre. Célunk megszólítani a világi és az egyházi embereket is. Az Ádám és Évát bemutattuk a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozón, a „Háttal a vonaton” mûsorunkkal még várjuk a felkéréseket.
– Vannak-e újabb dalok a fiókodban?
– Természetesen, és remélem, hogy azok készre írásához is kapunk erõt és idõt. Zenekarunk valamennyi tagja tanul valamerre vagy már dolgozik, de reméljük, hogy még sokáig tudunk együtt zenélni.
Bálint rock zenekarban is játszott, de úgy érzi, mostanra rátalált a saját stílusára. Öccse elkezdett fagottozni, így már az is felmerült ötletként, hogy vonós vagy szimfonikus feldolgozást is színpadra állíthatnának. Kívánjuk, hogy terveiket sikerüljön megvalósítani, a közönség örömére.