Keresztkérdésekkel kezd az új református lelkész

Tizennégy év után ismét van helyben lakó lelkésze a bonyhádi református egyházközségnek. Mészáros Zoltán így vall magáról:

20100829-1.jpg– Kárpátalján születtem, Técsõn. A budapesti Református Teológián tanultam 1993-tól ’98-ig. A lelkészi oklevél megszerzését követõen egy németországi gyülekezetben tölthettem egy évet, mint vendég segédlelkész, ez egy nagyon jó tapasztalatszerzés volt. 2000-ben mentem haza Kárpátaljára, ahol 6 évig szolgáltam két kis gyülekezetben: Tiszaásvány és Tiszaújfalu társ-egyházközségekben. 2006-ban jöttünk át családommal Magyarországra, Fülöpszálláson szolgáltam 3 évet, majd egy évig Kiskunhalason voltam beosztott lelkész. Július óta a bonyhádi missziói egyházközség missziói lelkésze vagyok. Ez azt jelenti, hogy mivel az egyházközség igen kicsi, egyelõre nem tudja önállóan vállalni a lelkészi állás fenntartását, csak az egyházkerület támogatásával. Az egyházmegye reményei szerint idõvel önálló egyházközséggé válhat a bonyhádi, hisz városi gyülekezetrõl van szó, mely templommal, parókiával, lelkészlakással rendelkezik. A terv, hogy helyben kell megerõsíteni a közösséget, és ez csak úgy lehetséges, ha a lelkész itt lakik és bármikor elérhetõ.

– Mekkora a gyülekezet Bonyhádon?

– Százötven reformátust tartunk nyilván az egyháztagok között, akik egyházfenntartói járulékot is fizetnek. Ennél valószínûleg több a reformátusok száma, a népszámlálásnál kb. 600-an vallották magukat reformátusnak. Ez is mutatja, hogy van itt missziói bázis ahonnan lehet építkezni. Vannak beköltözõk, és olyanok is, akik reformátusok, de nincs kapcsolatuk a gyülekezettel. Négy szórvány is tartozik hozzánk: Kéty, Tevel, Felsõnána, és Mucsi. Ezeken a helyeken havonta egyszer van Istentisztelet, és hittant is tartunk. Ahol a családban megvan a hagyomány, onnan küldik a gyereket hittanra. Akinél nincs szülõi ösztönzés, annál a hittanórai jó közösség lehet vonzó. Itt Bonyhádon az elõzõ lelkészkollega kulturális rendezvényekkel, kiállításokkal is megpróbálta közelebb hozni az embereket az egyházhoz. Jómagam fontosnak tartom a családlátogatást, hiszen sok olyan idõs ember van, aki nehezen tud kimozdulni otthonról, õk jó néven veszik, ha a lelkész meglátogatja õket. A családlátogatás a fiatalok felé is fontos, hisz õk sokat dolgoznak és annyira elfoglaltak, hogy a vasárnapot csak a családra akarják fordítani, ezért nem jönnek el az Istentiszteletre.

Az a tapasztalatom, hogy a hétközi alkalmakra viszont szívesen eljönnek a fiatalabbak, pl. a kedd esti Bibliaóránkra, és itt kezd kialakulni egy közösség. Tervezünk egy tízhetes programsorozatot is szeptember végétõl, Keresztkérdések címmel, ahol Márk Evangéliumát dolgoznánk fel. Ehhez van egy munkafüzet, amit mindenki megkap, tehát otthon is tud a Bibliatanulmányozó sorozatra készülni. A lényeg, hogy együtt legyünk egy közösségben. Vacsorával kezdõdnek majd ezek az alkalmak, és amikor már a kenyerünket is megosztjuk egymással, akkor az emberek közelebb is kerülnek egymáshoz. Ez a sorozat kifejezetten azokat szólítaná meg, akik az egyháztól eltávolodtak vagy nem egyháztagok, lehet hozni barátokat is. Korábban Kiskunhalason is volt ilyen Keresztkérdések sorozat, és az a tapasztalatom, hogy akik ebbe bekapcsolódtak, jó részük késõbb a gyülekezet oszlopos tagjává vált. Nagy öröm, amikor azt érezzük, hogy a mi közösségünk olyan, ahová szívesen jönnek az emberek. Szeretném, hogy a bonyhádi gyülekezet ilyen nyitott közösség legyen, és akik nem rendelkeznek tradicionális vallási gyökerekkel, azok is azt érezzék, hogy itt otthonra találhatnak.

20100829-2.jpg– A lelkésznek sem lehet egyszerû idõrõl idõre új helyen gyökeret ereszteni.

– Van két kislányunk – Édua 9 éves, Hanna pedig 4 -, és most várjuk a harmadik babánkat. Az utóbbi 4 évben háromszor költöztünk. A gyerekeknek nehéz volt, Édua az elsõ osztályt Fülöpszálláson járta, a másodikat Kiskunhalason, és most a harmadikat Bonyhádon kezdi. Szeretnénk hosszabb távon megmaradni itt, hisz a gyülekezeti munka is akkor bontakozik ki igazán, ha ez egy hosszabb távú folyamat, a közösség tagjainak megismerése után a személyes kapcsolatokból lehet tovább építkezni. Akik a gyülekezetbe járnak vasárnaponként, õket már név szerint ismerem. A lelkészkollegákkal is mind találkoztam már, és az iskolákkal is felvettem a kapcsolatot a hittanok szervezése ügyében.

– Kárpátaljáról már többen is települtek Bonyhádra, pl. a zeneiskola tanárai között több elismert szakember is van.

– Még nem találkoztam velük, de már hallottam róluk. Aki határon túlról jön, sok esetben nehezebb vagy hátrányosabb helyzetbõl kellett elindulnia, és éppen ezért talán a munkabírása is nagyobb. Hiszen neki mindig többet kellett teljesíteni ahhoz, hogy elismerjék magyarként, mondjuk Ukrajnában.

– Munkája mellett jut-e idõ valamilyen szabadidõs tevékenységre?

– Az olvasás az egyik hobbim, és szeretek kirándulni is, örülök az itteni változatos tájnak. A lelkészi munka eléggé leköt, azt szoktuk mondani, hogy a hétfõ a lelkészvasárnap. Nyilván rugalmasabb a munkaidõnk, a lelkész maga osztja be az idejét, de az is igaz, ha valaki este jön, akkor õt is meghallgatom, hiszen a lelkészi szolgálat 24 órában tart. Nekem ez természetes dolog, mindenféleképpen kell egyfajta nyitottság, és természetesen elhivatottság. Az embereknek ma egyre inkább szükségük van arra, hogy valakivel beszélni tudjanak a dolgaikról, az életükrõl, és a mi ajtónk mindig nyitva áll, nemcsak vasárnap 10 órakor.