A Szekszárdi-dombság déli részén, csodálatos természeti környezetben fekvõ település már egy évtizede a Tolna megyei falusi turizmus legkedveltebb célpontja. A Bonyhádtól és Szekszárdtól egyaránt 12 kilométerre található községben mind többen foglalkoznak falusi vendéglátással és szállásértékesítéssel. Látványosan fejlõdött a falu az utóbbi évékben. Sorra újították fel a régi parasztportákat és számtalan új családi ház épült, sõt egy új utca került kialakításra. Kiépült a teljes közmûhálózata: vezetékes gáz és csatorna. Három panzió, étterem, tábor és kemping mûködik Szálkán.
A környék legnagyobb – a Lajvér-patakra duzzasztott 57 hektáros, majd 3 millió köbméteres – mesterséges tava is itt található. A víztároló partján a pár éve kialakított strandot a fürdõszezonban hétvégeken sok százan keresik fel. A horgászok egész évben használják a hatalmas tavat. Az ülepítõ tóként épített kisebbik tavon a Szekszárd-Paksi Vízügyi Társulat horgászegyesülete gazdálkodik, a nagy tározón a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége.
Szálka elsõ írásos említése a pécsváradi bencés apátság 1015-ös oklevelében történt. Régi nevei: Zaka, Szaka, Száka. A település a török alóli felszabadító háborúk alatt vált lakatlanná. A XVIII. század elején görögkeleti ortodox vallású szerbek, régi nevükön rácok és magyarok népesítették be. A század végétõl folyamatosan települtek be a faluba a katolikus németek. A XX. század elejére fokozatosan vált németajkúvá. A két világháború között a község szerb etnikumú népessége fokozatosan Jugoszláviába költözött. 1946-ban a német lakosság döntõ többségét kitelepítették Németországba.
Közigazgatásilag Szálka a hatvanas évekig a Bonyhádi-járás községe, majd a Szekszárdi-járáshoz csatolták. Történetileg és etnikailag a Völgységhez, földrajzilag a Szekszárdi-dombsághoz tartozik. A megyeszékhely gyors ipari fejlesztése a hetvenes években végképp Szekszárdhoz kapcsolta a falut. A településkörzetesítés általános iskoláját elkerülte. A nyolc osztályos képzés a kilencvenes évek elején, az alsó tagozatos oktatás pár éve szûnt meg. Az iskolás gyermekek Szekszárdon tanulnak.
Közúton a Szekszárd-Bátaszék és a Bonyhád-Bátaszék közötti bekötõutakon lehet megközelíteni. Helyközi autóbusz közlekedés csak Szekszárd felõl érinti Szálkát. Mõcsény vasúti megállója, amely a legközelebbi, 5 kilométerre van a falutól. A gyenge tömegközlekedési lehetõségek ellenére látványosan növekszik az idegenforgalom a hétvégeken a környéken.
A gyalogos turisták sûrûn felkeresik, hiszen a „Rockenbauer Pál” Dél-Dunántúli Kéktúra és a Dél-Dunántúli Piros Túra útvonal érintõ pontja. Ezeknek a vándortúráknak a résztvevõi elsõ szállásukat itt tervezik Szekszárd után vagy elõtt. A víztároló minden oldalán turistaút-hálózat vezeti a túrázókat. Könnyû séta eljutni a Mõcsényi vasúti megállóhoz, illetve a szomszédos Grábóc szerb ortodox kolostorához és templomához. Jelzett úton közepes nehézségû túrával érinthetõ a Szekszárdi-dombság keleti gerincén, a Görögszón található Mausz-kápolna, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk a Sárköz falvaiban és távolabbi Gemenci-erdõben. A frissen jelzett „sárga kereszt” turistaúton pár kilométeres gyaloglás után Alsónánára, onnan az Alsónánai-víztároló mellett a Mórágy-Alsónánai vasúti megállóhoz és Mórágyra érkezhetünk. Közepes nehézségû túrákkal a Sötétvölgyi Parkerdõ, Szekszárd és Bonyhád is elérhetõ Szálkáról.
A kék kereszt jelzésû turistaúton, amely a falu északnyugati szélétõl indul a Hármas-halom felé, gyönyörû panorámában lesz részük. A Szálkai-hegy magassági pontjától az egész Keleti-Mecsek látható a Templom-hegytõl a Somlyóig. Innen a közeli Grábóc szerb kolostorának templomtornya is megfigyelhetõ. A sûrûn jelzett turistaút-hálózat segíti a kirándulókat a tájékozódásban. A terület jobb megismerésében a friss kiadású Szekszárdi-dombság és Gemenc turistatérkép segít. A túrakerékpárosok és a tereplovaglók egyre gyakrabban járják a környék erdei útjait.
A vadászok körében is ismerõsen cseng Szálka neve. 1891-ben Reinspach János a Montenuovo hercegi erdõbirtokon elejtett gímszarvasbika trófeája 60 évig vezette a világranglistát. Ennek emlékére 2005-ben egy látványos szarvasbika szobrot állítottak a faluközpontban. Alkotója a Szekszárdon élõ Farkas Pál szobrászmûvész. A falu közelében található a Szarvas-kút nevû forrás, amelyet a Montenuovo-család építetett, a híres trófeára emlékeztetve. Turistaút még nem vezet a forráshoz. Bármely évszakban szép látnivalók teszik feledhetetlenné a szálkai kirándulást.
Nyomtatásban megjelent: HON-LAP.Bonyhád 2005. október 21.