Az újonnan megalakult Bonyhádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Babai László, elnökhelyettese Bachusz László, további két tagja pedig Kálózdi József és Kovács Lajos lett. Babai Lászlót kértem arra, hogy beszéljen terveikrõl.
– Elõször is szeretném megköszönni azoknak, akik július 15-ig regisztrálták magukat a cigány kisebbséghez tartozóként, és köszönetet mondok azoknak is, akik elmentek szavazni, különösen akik ránk tették le voksukat. A cigányoknál Bonyhádon két csapat indult a választáson: elõzõ elnökünk, Boros Csaba indított egy Lungo Dromos jelöltekbõl álló listát, mi pedig a Demokratikus Roma Vezetõk Szövetsége által indítottunk 4 fõt. Szoros volt a végeredmény, 10-15 szavazattal nyertünk.
– Mik a Bonyhádi CKÖ elsõdleges feladatai?
– A kisebbségi törvény eleve meghatározza a hazánkban élõ 13 kisebbség feladatát: kulturális autonómia biztosítása, a hagyományok és a nyelv ápolása. Mi is ezeket helyezzük elõtérbe. Hazánkban a cigányság helyzete egészen más, mint más nemzeti kisebbségeké, mi ugyanis etnikai kisebbség vagyunk. Nekünk nincs anyaországunk, ahonnan támogatást kaphatnánk, a mi hazánk Magyarország. Fontos feladatunk a cigányság érdekképviselete is. Leginkább a roma társadalom küszködik az aluliskolázottsággal, õket érinti leginkább a munkanélküliség, ebbõl fakadóan a szociális háttér sem mindig megfelelõ. Úgy gondolom, munka szempontjából nem fog különbözni ez a ciklus sem az elõzõ 8 évtõl. Megválasztott elnökként biztos hogy változtatni fogok pár dolgon: azt szeretném, ha demokratikusan mûködne a kisebbségi önkormányzatunk (eddig az elnökök sokszor egymaguk döntöttek fontos dolgokban), és a 4 év alatt rendszeresen fogom látogatni a települési önkormányzat képviselõ-testületi üléseit, hogy információkat gyûjtsek, és hogy véleményt tudjak mondani, ha a bonyhádi cigány lakosságot érintõ kérdések merülnek fel.
– Felvették már a kapcsolatot a városvezetéssel?
– Természetesen. Polgármester úrnak és alpolgármester asszonynak már jeleztem, hogy szeretnénk szorosabbá tenni a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a települési önkormányzat közötti kapcsolatot. Ez leginkább azért lenne fontos, mert rengeteg Európai Uniós pályázat jelenik meg, ezeket eddig a Bonyhádi Független Roma Egyesület próbálta koordinálni. Mostantól viszont hármas összefogással, szakmai kapcsolatot kialakítva, közösen képviselhetnénk a cigányságot. Akár konzorciumban is pályázhatnánk, hátrányos helyzetû nem romákat is bevonva a programba, hisz ez az alapja annak, hogy ne mérgesedjen el a roma és a nem roma lakosság közt a viszony. Bonyhádon ilyen jellegû probléma jelenleg nincs, és nem is szeretnénk, ha lenne. A novemberi testületi ülésre már kidolgozunk egy együttmûködési megállapodás tervezetet.
– A hagyományápolást hogyan tervezik megvalósítani?
– A Bonyhádi Független Roma Egyesület a 2003-as pályázatában létrehozott egy hagyományõrzõ csapatot, a Csillagos Ég Tánccsoportot, ez viszont ma már a Mórágyi Roma Egyesület égisze alatt mûködik. Fontosnak tartanám viszont – és erre igény is van -, hogy legyen a bonyhádi CKÖ-nek és a roma egyesületnek közösen egy kulturális hagyományõrzõ együttese, tánccsoportja. Így a városi rendezvényeken mi is képviselni tudnánk a cigányságot.
– Hogyan alakul a kisebbségi önkormányzat költségvetése?
– Azt gondolom, ugyanolyan nehéz 4 év lesz, mint az elõzõ. A települési önkormányzattól eddig minden évben 1 millió 290 ezer Ft-ot kaptunk, ehhez jön az állami normatíva (ami információim szerint megint csökkenni fog, hiszen több kisebbségi önkormányzat alakult, a keretösszeg viszont nem emelkedett). Minden évben megjelenik a feladatalapú pályázat, ezen 200-300 ezer Ft-ot szoktunk nyerni. Képviselõink továbbra is ingyen végzik a feladatukat, tiszteletdíjban nem részesülnek, noha a törvény erre lehetõséget adna. Október óta a szervezési, intézkedési telefonköltségeit is mindegyikünk maga fizeti, mert ez a keretünk lenullázódott. Nem könnyû a helyzetünk, de éppen ezért kell a hármas összefogás, hogy különbözõ forrásokat be tudjunk hozni, és könnyebb legyen a CKÖ mûködése.