A Leányka szobor titka

20100429-2.jpgMint arról már hírt adtunk, megkezdõdött a Bonyhád Lexikon szerkesztése és szócikkeinek megírása. Steib György és Dudás Olga szerkesztõk már régóta foglalkoznak helytörténeti kutatással, és számukra is érdekes, hogy egy eddig biztosnak hitt adatról most kiderült, hogy nem valós! Az eddig megjelent helytörténeti írásokban az szerepelt, hogy a mûvelõdési központ mellett álló Leányka elnevezésû szobor alkotója Szöllõssy Enikõ. Dudás Olga megnézte a mûvésznõ honlapját, és ott nyoma sincs a Leányka szobornak. A korábbi tanulmányokban 1958-as felállításról írtak, ez vált gyanússá Dudás Olgának, hiszen Szöllõssy ennél késõbb végzett a képzõmûvészeti egyetemen.

Olga írt egy levelet Szöllõssy Enikõnek, aki megerõsítette a gyanút: a Leányka nem az õ alkotása, 1958-ban õ még gimnazista volt. A szobrásznõ javasolta a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus megkeresését az ügyben. És másnap meg is érkezett a lektorátus válasza: a 180 cm magas mészkõ szobor elnevezése helyesen „Álló leány”, igazából 1961-ben állították fel, és alkotója Nagy István szobrászmûvész!

Ismerkedjünk meg az alkotóval a lektorátus által küldött életrajzi adatok tükrében:

 Nagy István (Albertirsa, 1920. május 25.-) 1950 és 1956 között a budapesti Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán végezte tanulmányait. Mestere Beck András, Pátzay Pál és Szabó Iván volt. 1957-tõl 1997-ig Szolnokon élt, a Szolnoki Mûvésztelepen dolgozott. 1997 óta Dörgicsén él. A MKISZ (1966-tól), a Magyar Népköztársaság Mûvészeti Alapja, majd a MAOE (1956-tól) és a Magyar Szobrász Társaság tagja.

Díjak, ösztöndíjak: 1954 Fõvárosi Tanács díszkút- és szoborpályázata, II. díj, Budapest; 1970 Jubileumi emlékérem; 1972 Hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep, Káplár Miklós-díj, Hajdúböszörmény; 1980 Szolnok Megyei Tanács mûvészeti díja, Szolnok; 1985 Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa mûvészeti díja, Szolnok; 1985 Mezõgazdaság a képzõmûvészetben kiállítás díja, Budapest; 1987 V. Szolnoki Képzõmûvészeti Triennále, különdíj, Szolnok; 1995 Mûvészeti nívódíj, Kecskemét; 1995 Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért-díj, Szolnok.

Egyéni kiállítások: 1962 Szolnok, Szigligeti Ede Színház; 1970 Szolnok, Damjanich János Múzeum; 1970 Tokaj, Helytörténeti Múzeum (Madarász Gyulával); 1971 Kisújszállás, Mûvelõdési Ház; 1974 Velence; 1975 Túrkeve, Finta Múzeum; 1977 Szolnok, Mezõgép Vállalat; 1978 Szolnok, Városi Tanács; 1984 Szolnok, Szolnoki Mûvésztelep; 1985 Szolnok, Szakszervezetek Megyei Tanácsa; 1990 Budapest, Várszínház Galéria; 1994 Hatvan, Hatvani Galéria (Baranyó Sándorral); 1995 Szolnok, Szolnoki Galéria; 1997 Hetény; 1998 Tapolca, Mûvelõdési Ház; 2000 Szolnok, Damjanich János Múzeum díszudvara.

Mûvek közgyûjteményekben: Budapest – Magyar Nemzeti Galéria, Hajdúböszörmény – Hajdúsági Múzeum, Pécs – Janus Pannonius Múzeum, Szolnok – Damjanich János Múzeum.

Közösségi megbízásra és magán megrendelésre készített mûvek: 1958 Jászberény, Teknõsbékán ülõ fiú – kõ, 100 cm; 1960 Szeged, Kút figurával – kõ, 220 cm; 1961 Bonyhád, Álló leány – mészkõ, 180 cm; 1962 Budapest, Csepel, Csillagtelep, Csikó – bronz; 1962 Debrecen, Vasútállomás, Térdelõ leány – kõ; 1963 Szeged, SZOTE Kollégium, Álló nõ – mészkõ, 220 cm; 1965 Szolnok, F. Bede László – kõ; 1966 Kazincbarcika, Óvoda, Játszó mackók – kõ, 120 cm; 1969 Szolnok, Kassai úti Általános Iskola, Mackó – mészkõ, 120 cm; 1975 Szolnok, Dózsa György út, Dózsa György-emléktábla – bronz, 70×50 cm; 1977 Szolnok, Óvoda, Kecske – kõ, 120 cm; 1977 Mezõtúr, GATE, díszkút – bronz, 200 cm; 1978 Mezõtúr, GATE, dombormû – terrakotta, 40×300 cm; 1979 Villány, Szoborpark, Szolnoki szfinx – kõ, 200 cm; 1980 Hajdúnánás, Nevelõotthon, Mesefigura – mészkõ, 120 cm; 1980 Szolnok, Bölénycsúszda – kazánlemez; 1983 Szolnok, Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központ, Zenélõ – kõ, 230 cm; 1983 Tiszajenõ, Felszabadulási emlékmû – kõ, 200 cm; 1984 Budapest XIV.,Olga utca-Margit utca, Pelikán – bronz, 120 cm; 1990 Dörgicse, Királypince, dombormû – kõ, 50×60 cm; 1990 Pusztataksony, Kápolna, Gróf Szapáry Gyula – bronz, 43×53 cm; 1999 Dörgicse, Kobzos nõ – kõ, 170 cm.