Elemezték a települések bûnügyi helyzetét

A Közbiztonsági Egyeztetõ Fórum március 5-én a Teveli Polgármesteri Hivatalban tartotta soros ülését. Ez a különleges testület – mely magában foglalja a kapitányság mûködési területén lévõ, egyébként három kistérséghez tartozó 29 település vezetõit, a helyi problémák megoldásáért tenni akaró és képes szervezetek vezetõit – rendszeresen, háromhavonta ülésezik. A mostani ülés napirendi pontjai között szerepelt egy tájékoztató a „Közbiztonsági Háló” program továbbfolytatásáról, egy elemzés a települések bûnügyi helyzetérõl, valamint egy elõadás az úgynevezett „trükkös lopások” módszereinek ismertetésérõl és megelõzésének lehetõségeirõl.

A „Közbiztonsági Háló” programmal kapcsolatban elhangzott, hogy a tavalyi évben végrehajtott program javította a lakosság biztonságérzetét, országos szinten 17 %-kal csökkent a közterületen elkövetett bûncselekmények száma. A továbbfolytatott program a közterületi jelenlét fokozására irányul, több rendõr lesz a településeken. A kockázatelemzés adatai alapján a települések besorolása megtörtént, ennek megfelelõen minden településen növeli a rendõrség a rendõri létszámot. Ezen felül természetesen a folyamatos szolgálatellátás is megtörténik, a szokásos szolgálati létszámmal, valamint kiegészül a közlekedésrendészeti ellenõrzéssel is. Ez utóbbinak a célja a gyalogos és kerékpáros közlekedési balesetek csökkentése. A rendõrség hatékonyabbá kívánja tenni az együttmûködést a polgárõrséggel, valamint a településõrökkel.

A települések bûnügyi, közbiztonsági helyzetének elemzése kapcsán elhangzott, hogy bizonyos településeken növekedett a bûnelkövetések száma. Azt is vizsgálták, hogy jellemzõen milyen típusú bûncselekményeknél látható ez a növekedés. Gyakori a személy elleni bûncselekmények számának emelkedése, fõként a testi sértések, zaklatások tartoznak e körbe. Ezen felül emelkedik a közrend elleni bûncselekmények száma is, mint például a garázdaság és visszaélés okirattal. Utóbbi bûncselekmény esetében a számnövekedést az okozza, hogy egy vagyon elleni bûncselekmény esetén, mint például kézitáska eltulajdonítása, az elkövetõ gyakran sok okiratot is (személyi igazolvány, vezetõi engedély, lakcímkártya) magával visz, ezért ilyenkor az okiratok számával megegyezõ bûncselekmény is regisztrálásra kerül. A településeken jelentkezõ vagyon elleni bûncselekményeknél a rendõrség jó hatásfokkal derítette fel az elkövetõket, vagy még tart a nyomozás. Azoknál a településeknél, ahol közepes vagy jelentõs bûncselekményszám növekedést regisztrált a rendõrség, a lakosság szubjektív biztonságérzetét jelentõsen, és hosszabb idõre negatív irányban befolyásoló jogsértések nem fordultak elõ, illetve az elkövetõk felderítése folyamatban van, vagy már megtörtént.

A „trükkös lopásokkal” kapcsolatban elhangzott, hogy szinte hetente érkezik bejelentés ilyen esetekrõl. A rendõrség eddig minden lehetséges fórumot kihasznált arra, hogy a lakosságot tájékoztassa a különféle módszerekrõl. Az ilyen fajta bûncselekmények megelõzése viszonylag egyszerû: idegeneket nem szabad az udvarba, vagy a lakásba engedni. Még akkor sem, ha azzal az indokkal érkeznek, hogy pénzt hoztak. A módszer ugyanis a következõ: a pénzösszeget egy nagy címletû bankjeggyel akarják visszaadni, ezért annak felváltása szükséges. A sértett ilyenkor elõveszi a megtakarított pénzét, ennek helyét az elkövetõk látják, majd figyelem elterelés után a rejtekhelyrõl a teljes összeget eltulajdonítják. Az elkövetõk felderítése rendkívül nehéz, szinte alig talál a rendõrség használható információt. Fontos lenne a jármû rendszámának, típusának, színének feljegyzése, vagy használható személyleírás.

A hozzászólások között szerepelt a házaló kereskedõkkel kapcsolatos problémák kezelése, a települések által kiépíteni tervezett térfigyelõ kamerarendszerek jogi szabályozása, valamint a polgárõrök jogkörével kapcsolatos tájékoztatás.