Bonyhádnak jelenleg két németországi, egy szlovákiai és egy lengyelországi partnertelepülése van. Decemberben Varga Szilárd alpolgármester és dr. Glöckler Ferenc aljegyzõ a szerbiai Pancsovára utazott, ahol megbeszéléseket folytattak a városvezetéssel. Január 29-én a pancsovai polgármesterasszony képviseletében Nemanja Rotar érkezett viszontlátogatásra a Völgység fõvárosába. A mai találkozó célja a partnertelepülési kapcsolat szándéknyilatkozatának aláírása volt.
Nemanja Rotar Bonyhádon ellátogatott a Petõfi Sándor Evangélikus Gimnáziumba, és a zeneiskolába, ahol többféle együttmûködési lehetõségrõl is beszélgettek. Máris szó esett közös programok szervezésérõl, egyelõre elsõsorban a kultúra és a sport terén, hiszen még az ismerkedés elején tartanak. Épp ezért idén egy kerekasztal létrehozását is tervezik, hogy a különbözõ kultúrák közelebb kerülhessenek egymáshoz. A partnertelepülési szándéknyilatkozatot Varga Szilárd és Nemanja Rotar írta alá. A megállapodás szerint a baráti kapcsolatok kiterjednének ifjúsági, mûvelõdési, sport területre, illetve egyéb egyesületek, polgárok cserelátogatásaira. Az önkormányzatok gazdasági kapcsolatok létrejöttét is szorgalmaznák, ezenkívül tervezik Európai Uniós pályázatok közös benyújtását is. Az okiratot az egységes Európa, és a népek közötti megértés jegyében hitelesítették.
Pancsováról legközelebb a március 8-i Nõnapi röplabdatornára érkezik küldöttség Bonyhádra.
Pancsova Szerbiában, a Vajdaságban található, a Dél-bánsági körzet központja, Belgrádtól 16 km-re északkeletre a Duna bal partján fekszik. Jelentõs vegyipari központ, ahol kõolajfinomító üzem található. 80 ezer lakosa van. Multietnikus település, több száz éve lakják székely magyarok, románok, bolgárok, szlovákok. Bonyhádtól 350 km-re fekszik. Neve a közeli Ponyavica patak nevébõl származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyûszûvirág) fõnévbõl. Ezt a betelepülõ szlávok Pancsevóra alakították és ebbõl lett a ma használatos magyar neve. Valószínûleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a pancsol szóból véltek eredeztetni. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erõdítménye volt. Itt gyõzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Suplikácz szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernõ tábornok Mayerhoffer császári tábornok seregével. 1849. április 10-én itt aratott gyõzelmet Perczel Mór a szerbek felett. A 19. század végén szabad katonai város, a német bánsági ezred fõtiszti központja. 1910-ben mint törvényhatósági joggal felruházott város Torontál vármegyéhez tartozott.