Az 1893-ban jelent meg az elsõ kötete a Pallas Nagy Lexikonnak, amelynek szócikkeit már az Interneten is lekereshetjük.
Az eredeti kiadásban nézzük mit írnak Bonyhádról?
Bonyhád
csinos nagyközség Tolna vármegye völgyiségi j.-ban, (1891) 6295 lak., köztük 1842 magyar s 4518 német (hitfelekezet szerint 2680 róm. kat., 2066 ág. ev., 270 ref. és 1274 zsidó). Székhelye a völgységi j. szolgabirói hivatalának, van járásbirósága, kir. közjegyzõsége, ág. ev. algimnáziuma, iparos-tanonciskolája, takarékpénztára és többféle egylete; vasuti állomása, posta és táviróhivatal és postatakarékpénztára. Közelében régi templom romjai vannak. V. ö. Vasárn. Ujs. 1865. 20 szám.
Bonyhádi marha
Tolna vmegyében a magyar és különféle külföldi fajták, de fõleg a simmenthali marha keresztezése által keletkezett, mint, egy 150-560 kg. élõsulyu és jobb istállókban évi átlagban 1800 l. tejet adó, igázásra s hizlalásra is jól használható marha, amely fõleg városok közelében tejtermeléssel foglalkozó gazdáktól keresett házi állat. E marha jelenleg nélkülözi még az egyöntetü jelleget, de ujabban fõleg csak simmenthali bikák használása és tervbe vett törzskönyvezés által határozott jellegü tájfajtává való alakítását reménylik, mely a külföldi fajtákkal szemben azon elõnnyel birna, hogy égalji viszonyaink kevésbbé veszélyeztetnék s a külföldi marhánál egészségesebb, edzettebb és olcsóbb volna.