Magyarországon a települések egy-egy központi terére a Horthy–korszakban kerültek a magas rúdra helyezett nemzeti színû zászlók. Az emlékmû Bonyhádon 1928-ban épült a Vörösmarty téren Czetz László tervei alapján. Az emlékmû elõoldalán egy a Kárpát-medencét ábrázoló alkotás volt. 1945-ben országosan, rendelet útján eltávolíttatták a közterekrõl az országzászlókat. A rajta levõ kettõskereszt, ill. a Nagy-Magyarország dombormû miatt a kommunista hatalom „irredenta” jelentõségûnek minõsítette az emlékmûvet. Elõször csak a kettõskeresztet takarták le elõször a Rákosi, majd a Kádár-címerrel, majd 1977-ben egyetlen éjszaka alatt lebontották, amit óriási közfelháborodás követett.
Az emlékmû közelében a Hazáért feliratú mûkõ síremlék emlékezett meg a téren eltemetett 5 katonafiatalról, akiket 1944. november 29-én végeztek ki: Feke Kálmán, Juhász Ferenc, Kovács József, Markovics József, Máté József. A síremléket exhumálás után a római katolikus temetõbe áthelyezték.
A rendszerváltás után az MDF kezdeményezésére, régi fénykép alapján újra felállították az eredeti helyén a zászlórúdból és emlékmûbõl álló együttest. Az eredeti zászlórúd is elõkerült, melyet spirálban nemzeti színûre festettek.
1993. október 23–án Balsai István igazságügy miniszter és Roger Kehle, Wernau polgármestere avatta.
A tér a nemzeti ünnepeken a városi rendezvények egyik helyszínévé vált.
A kettõs kereszt letakart Kádár-címerrel
2005. június 3-án 20 órakor, a trianoni békeszerzõdés 85. évfordulóján megrendezett ünnepség keretében újra elhelyezték az emlékmûvön a nagy Magyarország címert ábrázoló emléktáblát. Az ünnepség keretében beszédet mondott Potápi Árpád, Bonyhád város polgármestere és Bencze Attila, a Trianon Társaság elnöke.
Az emléktáblát Jónás János katolikus apát, Krähling Dániel evangélikus esperes és Lemle Zoltán református lelkész áldotta meg.