Kis városunk számos szülöttét tartják számon a tudomány és a mûvészet egy-egy területén, akik korukban országos hírnévre tettek szert.
Innen indult a világot jelentõ deszkák meghódítására Virányi Sándor, a késõbb híressé vált bonviván, aki szerepet kapott prózai darabokban, valamint magyar filmekben is.
Virányi (Kocsis) Sándor 1885-ben született Bonyhádon. A tanító végzettségû fiatalember e vidéken kezdte színészi pályafutását, majd Kassán és Temesvárott már operettek bonviván szerepeiben mutatkozott be, valamint a debreceni és Szabadkai társulat tagjaként szerepelt. 1912. augusztus 31-én lépett fel Budapesten elõször, amikor a Vígszínház társulatához szerzõdött. Az igazi hírnevet az jelentette számára, hogy 1914-ben a Király Színházban eljátszotta a Vilmos huszárok címû operett fõszerepét. Néhány korabeli film is megõrizte alakításait: a 1918-ban bemutatott Barbárok és Karenina Anna, valamint 1920-ból a Viola az alföldi haramia. 1923. július
22-én Budapesten hunyt el.
Ugyanebben az idõszakban egy színésznõ is reflektorfénybe került.
õ az 1893-ban Bonyhádon született Szabados Piroska. 1917-ben a színiakadémia elvégzése után augusztus elsején lépett elõször színpadra Kolozsvárott. Budapestre 1920-ban került, az Andássy úti Színházba, 1921-ben a Belvárosi Színházba szerzõdött, majd az 1923-as évadot ismét Kolozsvárott töltötte. 1924-tõl a budapesti Kamaraszínházban, 1928-tól az Új Színházban modern drámák nõalakjait alakította. Az elsõ világháború után a Nemzeti Színház szerzõdtette, majd – visszavonulásáig, 1947-ig – a Vígszínház tagja volt.
Legfõbb szerepei között tartják számon a Rómeo és Júlia nõi fõszerepét, A tanítónõ címû darab Tóth Flóráját, valamint a Júlia kisasszony címû Strindberg mû címszerepét.
Budapesten hunyt el 1967. március 29-én.
A mai színházi életben is jelen van két, tehetséges bonyhádi fiatal, akik végzett színészként próbálják ki magukat a színpadi és filmes reflektorok fényében: Köllõ Babett és Karalyos Gábor.
DuO