Bél Mátyás (1684-1749) Notitia Hungrariae novae geographica címmel latin nyelvû négy hatalmas kötetben megjelent tanulmányában a 9 vármegye részletes leírását, történetüket, földrajzukat írta le a 18. sz. elején. A Nototia elsõ kötete 1735-ben, a második 1736-ban, a harmadik 1737-ben, a negyedik 1742-ben jelent meg. Az ötödik kötetben Moson, Gyõr, Komárom, Vas, Fejér, Esztergom, Veszprém, Zala és Baranya megye leírása mellett jelent volna meg Tolna megyéé is. Ebbõl Moson vármegyei megjelent, a többi kéziratban maradt.
A hatalmas, befejezetlen mû kézirata jelenleg Esztergomban van.
Mûvében a Tolna vármegyérõl szóló rész elkészült, Dr. Kun Lajos fordította latinból.
Természtesen szó esik benne a völgységi településekrõl is. Nézzük, hogy látta Bél Mátyás a 18. századi környéket a Tolna vármegye járásairól szóló „Különös rész”-ben:
„Tolna vármegye három járásra van felosztva. Elsõ a felsõ, vagy földvári, második a simontornyai, amelyet középsõnek is mondunk, harmadik az alsó vagy völgységi járás. …
Ide tartozik az a terület, mely a Kapos és a Sárvíz folyókkal van körülhatárolva. Vár itt nincsen, sem város, a falvak pedig amelyeket megismerni tudtunk a következõk:
- Czikó a Merseti hegy tövében fekszik, Baranyával határos, Schilzon és Kun birtok, amelyet a németek újítottak meg.
-
Majusch (ma Majos) falu az elõbb említett birtokosokhoz tartozik, Bonyhádtól körülbelül két mérföld távolságra fekszik, nyugati irányba, a dombon túl; földjei mûveltek szép és termékeny völgyben terül el. Nem a legutolsó a német települések között.
-
Nagymányok az elõbi szomszédja, vegyesen svábok és magyarok mûvelik.
-
Kismányok hegyen, erdõk között fekszik. Mercy birtok. Szántóföldje kevés, de jó minõségû. Alkalmas a gazdálkodásra.
-
Izmény ugyancsak a Mercyuradalomhoz tartozik, hegyes és erdõs fekvésû helység, de bõ gabonatermõ.
-
Apar Majuschtól fél mérföldnyire terül el, elég sûrû magyar és rác lakossággal: Baranya megye határán van, a Merseti tövében.
-
Vejke lakói magyarok. Jó gabonatermõ föld veszi körül. Makktermelõ erdõk és ligetek tartoznak hozzá. Mercy gróf birtoka. Aparral összeépült.
-
Závoth (ma Závod) német település. A már többször említett Mercy birtokhoz tatozik, azomban ennek kevésbé termékeny föld jutott.
-
Tevel a Dõry nemzetség birtoka, eléggé termékeny földdel, német település. Nemrég keletkezett.
-
Kisdorog következik ezután, silány de mégsem terméketlen területen.
-
Mutsche (ma: Mucsfa) ugyancsak Mercy birtok. Földje hegyes és erdõs, ezért kevésbé jó.”
Mivel a Völgység területe a megye többszöri felosztása során változott, így Bél Mátyás tanulmányában még ide tartozó településként szerepel Hõgyész, Berény, Kalaznó, Varsád, Gyönk.
Bonyhádról egy másik felosztásban így ír:
„Bonyhád helység hajdan népes falu volt, de a sok viszontagság pusztasággá változtatta. Nemrég kezdték újra betelepíteni; a magyarok az alsó, a németek a felsõ részén építkeztek. Dombos környékét erdõk díszítik. Bora nincs, de gabonában bõvelkedik. Schilzon és Kun-birtok. 1726-ban nagy hiány volt gabonában, a felette szárazság miatt, ami pedig megérett, ismeretlen füvekkel keveredve, ízetlen kenyeret adott és olyan ártalmasat, hogy akik az új kenyérbõl ettek, megtébolyodva õrjöngtek és láncokkal kellett õket megkötözni, nehogy maguknak vagy másnak ártsanak.”
Forrás: Tanulmányok Tolna megye Történetébõl IX. kötet.