Néhány hónapja hallottunk arról, hogy Bonyhád határában régészeti munkákat végeznek. Ennek kapcsán beszélgettem Miklós Nikolettel, aki részt vett ezekben a munkákban.
Mivel foglalkozol?
Fõiskolai hallgató vagyok, a szekszárdi Illyés Gyula Fõiskolai karon és a megyei múzeumnál dolgozom, mint ásatási technikus.
Mióta dolgozol a Wosinsky Mór Megyei Múzeumnál?
2008.szeptembere óta.
Mesélj arról, hogy telik el egy napod az ásatáson?
Hét óra körül szoktunk kezdeni és egybõl belevetjük magunkat a munkába. Az ásatás helyszínén van a lakókocsink, amiben a kellékeinket tároljuk. Az elõkerült objektumokat kell kiásni, dokumentálni. Ez azt jelenti, hogy van mindig velünk egy markolós, aki az elsõ napokon a felsõ humuszréteget eltávolítja a felszínrõl. Ekkor már látszanak az objektumok foltjai (jó esetben). Ha nem látszik semmi, azt jelenti nincs több dolgunk, csak visszatemetni, amit kiásott a markoló. Ha látszanak az objektumok, akkor azokat meg kell határozni, például hogy mekkorák.
Elõször metszetre ássuk ki, aztán teljesen. Mindkét fázisban lefényképezzük és lerajzoljuk õket. A régész szintén mindkét állapotában felmondja diktafonra, mit lát a gödörben, objektumban. Ezt a hanganyagot azután legépeljük és objektumlapot írunk. Az objektumlapon minden adat szerepel, ami fontos: méret, korszak, teljes leírás, leletanyag típusa, a lelõhely neve. Bonyhádnál összesen 60 objektum volt, és az összes hamvasztásos sír. Ezeket nem ásóval bontottuk, hanem kézzel, finoman, nehogy megsértsük a sírokban rejlõ értékes leleteket. Gyönyörû urnák, edények, csészikék voltak bennük, csaknem 3600 éves, mind középsõ bronzkori.
Hol kezdõdnek ásatások? Az alaphelyzet az, hogy ha bármilyen építkezés, vagy munkálat van valamilyen földterületen, a múzeumnak, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak tudnia kell róla, tehát engedélyt kell kérni a munkák megkezdéséhez. Engedélyt akkor kapnak, ha a régész ellenõrzi, hogy nincs semmilyen leletanyag a földben. Ha találunk bármit, akkor le kell állítani a munkálatot és fel kell tárni a helyszínt. Ilyen helyszín lehet például egy családi ház építése, ha bejelentik, hogy találtak valamit. De lehet az éppen aktuális autópálya építéseknél is akár.
Szeptemberi kezdésemkor éppen az õcsényi lelõhely feltárásába csöppentem bele, közben el kellett végezni egy mentõ feltárást egy bányánál is Bátaszéken. Nagyon fárasztó volt, mert addig kellett dolgozni, amíg világos volt, de izgalmas volt. A mentõ feltárás az, amikor már folyik az építkezés, és közben elõkerült leleteket kell megmenteni. Ilyenkor leállítjuk az építkezést (nagyon szeretnek minket olyankor) és „kimentjük a leleteket”.
Hogy derül ki, tudjátok-e elõre, hogy leletek vannak a földben?
Nem mindig. Van, hogy tudjuk elõre, hogy réges-régen éltek ott bizonyos népek, de van úgy, hogy nincs ilyesfajta adatunk az adott helyrõl. Akkor megnézzük, leásunk egy rétegig és akkor kiderül.
Veszélyes-e ez a munka?
Nem mondanám veszélyesnek, de azért érdemes odafigyelni a gépekre, markolókra, amikor dolgozunk. Szabály írja elõ a sárga mellény viselését, gép mellett pedig a sisak használata is kötelezõ.
Milyen munkát végzel akkor, amikor nem lehet terepen dolgozni?
A Babits Emlékházban van a mi bázisunk, ott szoktuk feldolgozni az ásatáson végzett munkát. Az elõkerült leleteket elõször átmossuk, hogy ne legyenek sárosak. Utána leltározzuk õket, egyesével megjelöljük és számítógépbe visszük az adatokat. Ezen kívül magáról az ásatásról kell írni jelentéseket, havi elszámolásokat csinálunk, számlákat adunk le a múzeumnak.
Nemrég Bonyhád határában végeztek ásatásokat
Az ásatás kezdetén gondoltátok-e, hogy ilyen értékes leletekre bukkantok?
Az elején még nem tudhatjuk soha, hogy a leletek mik lesznek. Azt tudtuk, hogy találni fogunk valamit, mert a harmincas években már volt egy ásatás azon a területen. Volt egy tippünk, hogy talán sírok lesznek, és be is igazolódott.
Mesélj ezekrõl a leletekrõl!
A leletek többségében edények voltak. Mivel hamvasztásos sírokról van szó, némelyikben urnákban voltak a hamvak, némelyekben csak beszórták a hamvakat a sírba és melléjük dobálták be az edényeket. 
Sok edény épen került elõ, de sajnos sok olyan kerámiadarabot is kiástunk, amelyek nem voltak összetartozók, vagy nagyon szét voltak töredezve. Ezek aztán restaurátorhoz kerülnek, aki összeilleszti a darabokat, illetve kipótolja a hiányzó részeket. A kedvenc edényem, ami elég gyakori a sírokban az az általam „müzlistálnak” nevezett edényke. Kerek és tényleg olyan, mint egy mai müzlistál. Gyakoriak a kis kancsók, korsócskák és volt egy különlegesség a bonyhádi ásatáson: egy gyermekcsörgõ.
Ez egy gyermeksírban volt feltehetõleg, mert a hamvak mérete és mennyisége is arra utalt, és persze a csörgõ az övé lehetett. Találtunk még egy kis csákányt is, ami az egyik sír alján volt és amikor kibontottuk, akkor került elõ. Ha nem sírokról van szó, hanem egyéb más jellegû objektumokról, akkor gyakori a patics. A paticsot régen arra használták, hogy betapasszák a házat, ami nádból, vesszõbõl volt. A paticsdarabokon lehet látni a vesszõk bemélyedését, amint beleégették. A mai tégla elõdjének is nevezhetjük, ebbõl nagyon sok kerül elõ mindig. Aztán van még a csont, mint lelet. Lehet állatcsont (lábszár, állkapocs, borda, csigolya, stb.) és lehet emberi csont, akkor ha sírokról beszélünk. Értékes lelet még az ékszer (medál, nyaklánc, karkötõ, gyûrû, hajtû) és a szerszámok (csákány, hajtû, ruhatû). 
Hogy ástok ki egy leletet?
Ha sírról van szó, akkor finombontással, ami azt jelenti, hogy spaklival óvatosan kívülrõl befelé a sír belseje felé haladva körbebontjuk a leleteket. Vigyázni kell nehogy megsértsük õket, óvatosan kell a földet kikapirgálni.
Ha ki van bontva a sír, akkor szintén nagyon óvatosan (két kézzel) felszedjük és csomagoljuk a leleteket. Ha nem sírt bontunk, hanem más objektumot, például gödröt, cölöplyukat, árkot, akkor meghúzunk egy metszetvonalat és a felét kiássuk. Ilyenkor az ásás közben elõkerült leleteket kigyûjtjük és ugyanúgy zsákokba csomagoljuk külön-külön objektumonként.
Mi történik velük, amíg a múzeumban kiállítják õket?
Mielõtt kiállítják a darabokat a restaurátor „kiigazítja” azokat, amik eltörtek, vagy hiányosak. Azok a darabok, amik csak töredékek, nincsenek összetartozó darabok, ezeket nem állítjuk ki, hanem raktárba kerülnek.
Neked melyik lelet volt a legérdekesebb és miért?
A legérdekesebb lelet, az a bátaszéki sír és a csontváza volt, amit elõször bontottam, mert az volt az elsõ, amit láttam. Meglepõ volt és ijesztõ egy pillanatig, de aztán élveztem. Egyébként a bonyhádi ásatáson gyönyörû mészbetétes edényeket találtunk, azok közül majdnem mindegyik a kedvencem volt.
Köszönöm szépen a beszélgetést. További sok érdekes munkát kívánok!
Holló Noémi