A Mecsek hegység elérhetõ közelsége csábít minden túrázni vágyó bonyhádit. A hideg, hómentes idõ igazi csodákkal várja a merész felfedezõket. A lehullott lomb miatt az átlátható erdõk olyan részleteket mutatnak meg a természetbõl, amelyeket más évszakban szinte lehetetlen észrevenni. Napjainkban könnyû a téli túrákhoz szükséges felszereléseket beszerezni. A kényelmes, jól kezelt bakancs a legfontosabb, majd a réteges nedvszívó öltözet következik a sorrendben. Sáros, csapadékos idõben váltócipõt érdemes a hátizsákba tenni, száraz zoknival együtt, hogy a túra végén felhúzzák a meghûlés elkerülése végett. A meleg italról termoszban könnyû gondoskodni. A hideg, havas, esetleg esõs idõjárás ellenére nagyon szép kirándulásokat lehet szervezni a téli idõszakban is a Mecsek útjain. Érdemes tudni, hogy a Villányi-hegység után a Mecsek déli lejtõin a legenyhébb a tél Magyarországon.
A hegységrõl szóló útikalauzok és turisztikai ismertetõk több olyan látványos útvonalat ajánlanak, amelyeket a közelben lakó érdeklõdõ kirándulóknak sem szabad kihagyniuk. A két túra a következõ: A Magyaregregy melletti Máré csárda – Máré-vár – Pásztor-forrás – Cigány-hegy a piros sáv és sárga sáv jelzéseken, majd a Hidasi-völgy – Zobákpuszta a kék sáv jelzéseken. A hidasi-völgyben a Csurgó-forrás alatti sziklák télen nagyon látványosak. A Máré csárda és Zobákpuszta helyközi autóbusszal és személygépkocsival is egyszerû megközelíteni.
A másik javasolt túra Mecseknádasdról indul a zöld sáv, majd kék sáv turistaútjelzésen Óbánya – Óbányai-völgy – Kisújbánya. Kisújbányáról a zöld háromszög és sárga sáv jelzésen a Cigány-hegyig, innen a sárga sáv turistajelzésen Püspökszentlászlóra, onnan a zöld négyszög turistaúton Hosszúheténybe. Az Óbányai-völgyben a Csepegõ sziklát ne feledjék lefényképezni. A Püspökszentlászlói Arborétum örökzöldjeit és a közeli Mária-kápolnát sem szabad kifelejteni a programból. Az arborétum látogatására engedélyt kell kérni.
Számomra 14 éve az egyik legfontosabb téli erõpróba a Zengõ 682 méter magas csúcsának a „meghódítása” december utolsó elõtti napján. A pécsváradi Vár Baráti Kör szervezésében indult túramozgalom az utóbbi két évben lett az országban ismert, a csúcsra tervezett lokátorállomás elleni tiltakozás szimbólumaként. A lokátort nem építik fel, de a csúcstúrát december 30-án megszervezik a pécsváradi lokálpatrióták. Ezen a napon 12 órakor több százan fognak koccintani a Zengõn a sikeres évre és a boldogabb holnapra.
Ajánlatként fogadják tõlem egyik kevésbé ismert látványos téli túra útvonalának leírását: Váraljáról a kék kereszt jelzésû turistaúton elindulva a Farkas-árkon keresztül a Jágerok-kútja és a Kalán Miska-kútja mellett, az eldugott Vadvirág-forrást is megkeresve, a Lendület-forrást érintve a Szószék alatti sárga sáv, sárga kereszt és zöld kereszt jelzésû turistautakig gyalogoljanak. Onnan a sárga kereszt jelzésû úton haladjanak egy szakaszon, majd a Szószék felé térjenek le a jelzett útról és erõs emelkedõ után érintsék a Szószéken található magassági pontot. A magasság 586 méter. Sokáig ezt a pontot tartották Tolna megye legmagasabb csúcsának. Sajnos napjainkban a Szószék keleti oldalán emelkedõ sziklákat a sûrû bokroktól alig lehet észrevenni. Ilyenkor télen a lehullott levelektõl a mészkõsziklák felfedezése könnyebb. A magassági ponttól a gerincen jelzetlen úton egy kicsi vadcsapást követve folytassák a túrát, a turistatérkép segítségével a Dobogót keressék meg. A térképen nem jelölt kerítés közelében magassági pont és a Solymár Imre tiszteletére emelt kopjafa áll a csúcson. Tolna megye legmagasabb pontja, 594 méter magas. Jelzett turistaút nem vezet e helyre, a Mecsek turistatérkép segítségével kell tájékozódni. Beréti István faragta kopjafa dacol az idõjárással, igaz a zord tél már kikezdte a tölgyfát, amit szorító abronccsal próbálnak védeni a turisták.
A Dobogó elõtt a hegy neve Ördög-hegy volt. Emlékét a Szamár-hegy északkeleti oldalán fakadó Ördög-nyereg-patak õrzi. A Dobogóról észak felé jelzetlen úton a sárga sáv és zöld háromszög jelzést érjék el. Egy darabig a zöld háromszög jelzésen haladjanak, majd újra jelzetlen úton a Somlyó csúcsa felé vegyék az irányt. A Somlyó egy fonolitból, másnéven hangkõbõl és egyéb vulkáni kõzetbõl álló hegycsúcs, már Baranya megyében. Magassága 574 méter. Sötét színû kõzetével elüt a völgyekben megszokott fehér és szürke színû mészkövektõl és homokkövektõl. A csúcson egy kis vulkáni kaldera vehetõ észre, a vulkáni kúp északra és keletre magasan kiemelkedik környezetébõl. Bonyhádról nézve, jól felismerhetõ a hegycsúcs.
A Somlyóról a jelzetlen úton kell visszatérni a zöld háromszög turistaútra. Azon egy rövid szakaszon haladva a Dobogó felé a sárga sáv jelzésre kell váltani. A sárga jelzést követve északnyugat felé a komlói turisták Vörösfenyõ kulcsosháza következik. A Nyárádi-kunyhó kulcsosház a Vörösfenyõ mellett áll. Ez a ház a szászvári önkormányzat kezelésében mûködik. Itt érdemes egy nagyobb pihenõt tartani. Kényelmes padok, tûzrakó hely és a 15 percnyi gyaloglásra lévõ Balincai-kút vize szolgálja a kirándulók kényelmét. A turistautak elágazásánál információs táblák mutatják a választható jelzett utakat, rajta a távolság és a menetidõ. A zöld kereszt turistaúton a Vékény felé folytassák a túrát. A Kárászra vezetõ mûutat elhagyva meredek partoldalban vezet a jelzett út. A turistaútról az elhagyott bányaaknánál térjenek le és kövessék a Csöpögõ-árok folyását. Óvatosan kell haladni, mert sziklák és vízesések következnek. Jeges, havas idõben nagyon nehéz ez a szakasz. A második vízesésnél a jobb oldali sziklában, egy kivájt fülkében Mária szobor található. Nagyon látványos ez a völgyszakasz. E látvány késõ õsszel, télen és kora tavasszal élvezhetõ. Máskor a sûrû növényzet lombozata miatt nehéz észrevenni a sziklák által határolt részeket. A patak medrét követve lejjebb az alig felfedezhetõ Csöpögõ-forrás mellett haladnak el. A forrás nem kiépített. Az árkot követve nemsokára találkozunk a turistaúttal. A volt lõtéren át, azt elhagyva bekerített magán terület mellett vezet a turistajelzés. A kirándulás Vékényen ér véget.
Nyomtatásban megjelent: HON-LAP.Bonyhád 2005. december 16.