A Máriaszéplaki ó-templom, más néven Cikói ó-templomként is emlegetett templomrom, a Bonyhád és Cikó között a vasúti átjárótól Bonyhád felől megközelítve délre található. Valamikor itt Széplak néven középkori város terült el. Ennek a településnek egy része a mai Bonyhádhoz tartozik, másik része pedig Cikóhoz.
Érdemes megemlíteni, hogy a mai Bonyhád nyolc középkori falun terül el, név szerint Széplak, Szent Mária, Demeter, Majos, Csöcske, Fülöpszerdahely, Szent Iván Bencés apátsággal, valamint Börzsöny és természetesen Bonyhád. Tehát itt Széplakon építették fel a 12. század második felében II. Géza uralkodása ideje alatt a templomot. Feltehetőleg nem városi templomnak épült, hanem nagy valószínűséggel a Stefanita lovagrend számára prépostság működtetésére, két toronnyal, egy hajóval, egyenes záródású szentéllyel, nyitott fedélszékkel téglából. Hiszen ekkor épül itt Bátaszéken a ciszterciek kolostora, ezt a záródási formát talán innen vették át. A keleti szentély mellett pedig észak-dél irányba másik két szentéllyel ellátva, román stílusban vakoltan, fehérre meszelve. A tornyokon román stílusú kocka fejezetes ikerablakok voltak. Előkerült egy csavart faragású oszlop kőtöredék is, ez egy bélletes románkori kapuzat díszes része lehetett. A kő anyaga a pécsi székesegyházzal rokonítható. A templomot a második építési periódusában valamelyest gótikus stílusban bővítették. Az épületet északi irányba félig egy hajót építettek, míg a déli irányba egészen a toronyig készítették a másik hajót. Támpillérekkel megerősítették a gótikus boltozás miatt. Később feltehetőleg talán a város tulajdonában kerülhetett. A templom a török dúlásban vált romossá.
Az 1700-as évek elején a püspöki vizitációban leírják, hogy a tornyok maradványai még valamelyest meg vannak és áll mellette a temetőben a csontház. Mára csak a szentély áll dongaboltozatával. A törökök kiűzése után a betelepített svábság búcsújáróhelynek, zarándokhelynek használja a mai napig. Évente egyszer tartanak itt szentmisét. És az imádkozás eredményeképpen a csodás gyógyulásokat hála táblákkal köszönték meg, melyből még ma is néhány megtalálható itt.
Szekér József László helytörténész A film, a templom XII. század végi és a XIV-XV. századi állapotát tükrözi. Felhasználva a -Bonyhádi – Szekér József László tanár és helytörténész ez irányú útmutatásait, segítségét.
Sümegi Gyula, Székesfehérvár 2024.