Ez a lelet nem képvisel akkora értéket, hogy hosszú távon érdemes lenne a felszínen tartani és bemutatni, mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára.
A Tolna Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Hatósága október 9-én hozott végzésében a régészeti emlék helyszínen történõ megõrzését, azaz a feltárást és a dokumentálást követõen a romok elfedését írta elõ. A megyei múzeum nem fellebbezte meg a döntést, így még a tél beállta elõtt elfedik a törökök által elpusztított, az iszap által a falakat derékmagasságig konzervált templomromot.
A hatósági szemle célja az volt, hogy mindenki lássa, milyen jelentõségû a régészeti lelet együttes. Jelenleg is zajlik az egyeztetés a közút, az önkormányzat, a megyei múzeum, a tervezõ, a Forster központ és egy független régész bevonásával. Pozitív meglepetést nem okozott, nagyobbnak képzeltem. – nyilatkozta L. Simon László. – Bizonyos szempontból párhuzamot vonnék a brigetiói ásatással. A komáromi gátépítésnek köszönhetõen került felszínre az a lelet. Ott is felvetõdött, hogy elfedjék, vagy további régészeti munka számára a területet biztosítsák. A Duna mellett egészen különleges dolgok kerültek elõ. Jelentõs kiterjedtségû, több száz négyzetméter területû ásatásról beszélünk – úgy döntöttünk, nem szabad elfedni. Azt is sikerült elérni, hogy megváltoztassák a gát nyomvonalát. A mai szakmai értekezlet bizonyította, Bonyhádon nem érdemes, illetve nem lehet jól megoldani a lelet bemutatását.
A politikus megjegyezte: fontos feladat a dokumentálás, a leletek múzeumba történõ kimentése – ez már megtörtént –, a múzeumban a restaurálás és a dokumentálás.
L. Simon László államtitkár, Szabó Géza régész, Ódor János Gábor múzeumigazgató, Puskás Imre helyettes államtitkár és Filóné Ferencz Ibolya polgármester az ásatás helyszínén 
Nyolc nap alatt annyit dolgoztak a szakemberek a bonyhádi templomromnál, amennyi egy normális terv ásatásnál több év munkája lenne (Fotók: Makovics Kornél)
A civilek szerint többet érdemelne
– Építészettörténetileg jelentõs lelet a bonyhádi, amely több lehetõséget érdemelt volna. Sajnáljuk és megértjük, hogy nincs arra mód, hogy a 6-os számú fõutat arrébb tegyék, így viszont csak a templom régészeti skanzen jellegû bemutatására lesz lehetõség a késõbbiekben – mondta el lapunknak Szekér József, a Bonyhádi Városvédõ Kör elnöke, aki maga is helytörténész. – Két lehetõség maradt a „láthatóvá tételére”: a fõút burkolatán lehetne jelezni az épület nyomvonalát, vagy a rézsû mellett térkõvel kirakni az épület fõbb paramétereit. Társaságunk több bonyhádi ember véleményét közvetítve azon az állásponton van, hogy ami megmarad belõle, az mindenképpen méltó arra, hogy bemutassák. A célunk az, hogy turistacsalogató, látható objektum legyen. A gótikus templomrom teljes eltüntetését nem támogatjuk. Szekér József hozzátette: a kormány részérõl több gondosságot és figyelmet érdemelt volna a lelet. Több kutatóárokkal a régész szakmának lehetõsége nyílott volna arra, hogy bizonyos szakmai kérdéseket – plébánia vagy magánkápolna volt-e – tisztázzon. Így azonban a kérdõjelek megmaradnak.
Gyorsítanának
– A mai szakértõi bizottsági ülés arról szól, hogyan lehet a leghatékonyabban, legbiztonságosabban, a romok illetve az alakok konzerválása mellett úgy elfedni a leletet, hogy akár sok év múlva tudományos feltárás eredményeként ugyanebben a formájában elérhetõ legyen – mondta az államtitkár. – A mûszaki tervek elkészültek, ha a szakértõk elfogadják, az ásatási bizottság is rábólint, a beruházó önkormányzat ki tudja írni a közbeszerzést, amely az elfedési munkálatokra vonatkozik. A közbeszerzést minél gyorsabban kell lebonyolítani, nehogy tönkremenjenek a romok.