A Kossuth Szövetség az idén „A múlt a jövendõnek tükre” címmel hirdette meg pályázatát 8-18 éves fiatalok számára. Intézményünkbõl, a BONI Széchenyi István Általános Iskolából öt pályamû került benyújtásra: Nier Máté (segítõje: Nierné Földi Erika), Varga Rebeka, Varga Katinka, Pókai Eszter, Beke Míra (felkészítõjük: Vargáné Erõs Éva). Bármilyen témában készülhetett a pályázat, amely Kossuth Lajosról szólt, hisz ebben az évben ünnepeljük Kossuth születésének 210. évfordulóját.
Nier Máté 8.g osztályos tanuló munkáját arany oklevéllel jutalmazta a szakmai zsûri, és az értékeléskor kiemelték, az egyik legjobbnak minõsítették.
Az eredményhirdetés november 25-én volt a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. A pályamû a dombóvári Szigeterdõben található Kossuth-szoborcsoportot és annak történetét mutatja be. Az elsõ felelõs kormányt megörökítõ emlékmûvet, Horvay János alkotását, 1927-ben avatták fel Budapesten a Kossuth téren. Az emlékmûvet 1950-ben az új kultúrpolitika “pesszimista, melankolikus hangvétele” miatt likvidálásra ítélte és 1951-ben eltávolíttatta. A kompozíciót a budapesti Kossuth térrõl elõször a Fiumei úti temetõbe vitték, majd 1959-ben, a sajtóban megjelent hirdetésben felajánlották: viheti, aki hajlandó az elszállításhoz szükséges áldozatra.
Dombóvár akkori tanácselnöke, Antal István fölfigyelt a hírre, azonnal intézkedett és sok utánajárással megszerezte városának a szoborcsoportot. A 23 m-es szoborcsoport évekig hevert Dombóváron a Hunyadi téren – ott akarták elõször elhelyezni. Ezt követõen 1972-ben helyreállították, és már nem egységes szoborcsoportként, hanem szétszórva, csoportokra és külön alakokra szétszedve felállították az alakokat az egykori Béke parkban, a mai Szigeterdõben.
Máté segítséget kapott Dr. Kriston Vízi Józseftõl, a Dombóvári Helytörténeti Gyûjtemény igazgatójától.