Bonyhád a 19. században

Magyarország második katonai felmérése

 Magyarország második katonai felmérése 1806–1869 között zajlott le, eredményét annak ellenére franciskánus térképnek nevezik, hogy befejezésekor már nem I. Ferenc, hanem I. Ferenc József az uralkodó, megkülönböztetésül a késõbbi ferencjózsefi katonai topográfiai térképtõl. A második felmérés a jozefiniánus térkép tapasztalatai alapján, annak aktualizálásával, újramérésével, hibáinak kiküszöbölésével történt. Ezzel párhuzamosan fektették le Magyarország második háromszögelési alapponthálózatát, összekötve a térkép részletmérési munkáit az alappontok állandósításának munkáival. Magassági mérést is végeztek, de magassági fõalappontot nem állandósítottak, erre csak 1875-ben került sor.

A térkép ma az Osztrák Állami levéltárban (Österreichisches Staatsarchiv) található.

  A térkép készítését I. Ferenc 1806. április 2-án kabinetparancsban rendelte el. A második katonai (franciskánus) felmérés részben a napóleoni háborúk hatására keletkezett, amikor egy olyan térképet kívántak elõállítani, amin a birodalom teljes területe összefüggõen látható. Ennek elõsegítésére a Cassini-féle szelvényezést és vetületrendszert alkalmazták, ami szög- és távolságtartó vetület, szelvényei pedig mindig merõleges és párhuzamos határúak. A szakirodalom szerint a vetület megnevezése Cassini-Soldner, ám kisebb torzítások miatt ez sem pontos, ezért van, aki ezt a térképet is vetület nélkülinek nevezi. A vetületi rendszer alkalmazásának jellemzõje, hogy a gömbi és síkbeli hosszak eltérésének korrigálását nem végezték el.

És mindez a Google térképén:  http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html

( A keresendõ településhez írja be, hogy Bonyhád! )