Kakasdi gyõztes a VersFesztiválon

20111130-6.jpgA Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európa legnagyobb pódiummûvészeti seregszemléje. Az október közepén megrendezett kétnapos budapesti tudáspróbán a Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon kategóriában a bonyhádi gimnázium diákja, Kató Hajnalka bizonyult a legjobbnak.

– A szavalóknak 2 verset kellett vinni – tájékoztat Hajnalka. – Mivel késõn értesültem a versenyrõl, így a repertoáromból kortársként elõvettem Ratkó József: Tanyák címû versét, klasszikusként pedig Babits Mihálytól mondtam el Jónás imáját. Huszonheten léptünk színpadra, korosztályi megkötés nélkül. A zsûriben ült Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színmûvésznõ, és a Magyar Versmondók Egyesületének képviseletében Wiegmann Alfréd. A zsûritõl mindenki kérhetett szakmai értékelésért, örültem, hogy megdicsértek és tanácsokat is adtak. A felkészülésben egyébként sokat segített Franyó Róbert és Kutnyánszkyné Bacskai Eszter. A versenyen nagyon erõsnek éreztem a mezõnyt, így alig hittem el, hogy a szavalók csoportjában én nyertem a Kaleidoszkóp díjat.

– Mikor kerültél közelebbi kapcsolatba a versmondással?

– Tizennégy évesen kezdtem szavalni. Akkor még Szerbiában éltünk, és ott egy versenyen bejutottam az országos döntõbe. A nemzetiségek mondhatták magyarul a versüket, de szerb zsûri volt… Aztán Bonyhádon szervezték a Wass Albert versmondó versenyt, és az Észak-Vajdaságban megrendezett válogatóról bekerültem ide a döntõbe, ahol második helyezett lettem. Tetszett, hogy tudok hatni a közönségre, érzelmeket váltok ki belõlük.

– A XXI. Mûvészeti Mûhely tagjaként Marquez monodrámát adsz elõ, melyet a mai napon (november 30-án 17 órakor) is megtekinthet a közönség a bonyhádi mûvelõdési központban.

– És ez nagyon más, mint a versmondás, a szöveg is nagyon sok. A szavaló az arcával próbál érzéseket kimutatni, a monodrámában mozogni, táncolni is kell. Az jó benne, hogy kis történeteket mesél el, ebben sokat segít, hogy versmondó vagyok.

Kató Hajnalka családja Kakasdra költözött, hogy itt tanulhasson Bonyhádon. A végzõs gimnazista lány a Színmûvészeti Egyetemre szeretne jelentkezni, a felkészülést már megkezdte. Mint mondja, tisztában van vele, hogy sokan jelentkeznek. Mégsem fog elkeseredni, ha elsõre nem veszik fel, egy év múlva újra jelentkezik.