Nem a problémára, a megoldásra koncentrálunk…

Egy nap, két sors-pillanat a Kallódó Ifjúságot Mentõ Missziós Támogató Alapítvány (KIMMTA) zsibriki rehabilitációs otthonában /1./.

Az anyag jellege, a könnyebb érthetõség miatt a szövegben elõforduló, a hétköznapokban ritkábban, vagy más értelemben használt kifejezéseket, egyéb információkat itt közlöm:

1. A Zsibriki Drogterápiás Intézet Tolna megyében található, tavaly ünnepelte húszéves fennállását.

2. A Biblia óra más csoportfoglalkozások mellett a terápia szerves része, ugyanakkor a vallásos beállítódás nem követelmény.

3. Szer: abúzust, illetve addikciót okozó kémiai anyag, beleértve a legális és illegális tudatmódosítókat.

4. Az egyébként gyógyászati céllal használt antidepresszánsok és nyugtatók széles skálájáról van szó, ez estben káros használattal (abúzus).

5. Függõ: a káros használaton túli szakasz, az alany képtelen a szer rendszeres, általában emelkedõ dózisú használata nélkül létezni.

6. Terápia: itt a szenvedélybetegek hosszú távú (általában egy évet meghaladó) önsegítõ közösségben végzett kezelése.

7. Válaszút Misszió – alacsonyküszöbû ellátó hely Budapesten, a kliensek elõgondozását végzi a KIMMTA számára.

8. Mentor – segítõ munkatárs, szociális munkás, addiktológiai, egészségügyi szakember.

Egy augusztusi napon tekinthettem be a központi házban zajló életbe, röviden megismerkedhettem valamennyi lakóval egy Biblia óra/2./ keretein belül. Majd egy idõsebb (I) és egy fiatalabb (F) jelentkezõvel mélyebben elbeszélgettem múltjuk nehéz idõszakairól, egyáltalán nem könnyû jelenükrõl és a jövõ várható megpróbáltatásairól, de reményeirõl is.

Milyen szer /3./ függõi voltatok?

I: Eleinte csak alkoholt fogyasztottam, késõbb ehhez társultak a gyógyszerek /4/.

F: Az én életemben a drog az elsõ perctõl átvette az irányítást.

Mikor kezdtétek el az alkohol és a drog fogyasztását?

I: Huszonegy éve vált rendszeressé, napi szokássá.

F: Én kicsit kevesebb ideje, tíz éve, tizenhárom évesen estem bele abba a világba.

Tudtátok már azonosítani a kiváltó okokat?

I: Fõleg a család. A testvéreim több figyelmet kaptak, mint én, és ezt nehezen viseltem.

F: Számomra nem a család volt az oka. Az édesanyám mindent megadott nekem és a tesóimnak. Inkább bulizni akartam, idõsebbekkel lógni, aminek ez lett a vége.

Egyszeri „megbotlás” után már nem volt kiút?

I: Nem az elsõ ital után lettem alkoholista. Ez sokáig bontakozott ki bennem.

F. Ellentétben velem. Én az elsõ alkalom után függõ /5./ voltam.

Mennyiben változott meg az életetek? Gondolok itt a családi és baráti kapcsolatokra, munkahelyre.

I: A munkahelyeimet sorban elvesztettem. A szüleimmel még rosszabb lett a viszonyom, a feleségem elvált tõlem. Vele a mai napig elég rosszban vagyok.

F: Mivel tizenévesen kezdtem nem tudtam befejezni az iskolát. Helyette sokszor bajba kerültem a drog miatt.

Mikor jött el a változás igénye?

I: Bennem három és fél hónapja dõlt el. Már tudom, hogy meg kell változnom, ha a gyerekeim mellett akarok lenni, miközben felnõnek.

F: Elõször három éve. Akkor is itt próbáltam meg segíteni a helyzetemen. Ez részben sikerült is, de a terápia /6./ után ugyanoda tértem haza, így visszaestem. Most pedig 9 hónapja lakok ismét Zsibriken.

Melyek voltak az elsõ lépéseitek a változás felé?

I: A nagynéném segíteni akart, így talált rá a KIMMTA-ra. Ezután az interneten már magam jelentkeztem.

F: Az én utam ide kissé bonyolultabb volt. Budapesten a Válaszút Misszióban /7./ indultam el, késõbb õk ajánlották Zsibriket, hiszen ez teljesen más környezet, mint a nagyváros, ahol éltem.

Maradt mellettetek valaki a mélypontokon?

I: A nagynéném, õ hisz benne, hogy végig tudom csinálni, hisz bennem.

F: Bennem az édesanyám hisz, õ az, aki lelki erõt ad nekem a nehéz pillanatokban.

Zsibriken mit kaptatok, mi ad kitartást egy hosszú és nehéz terápiához?

I: Rengeteg szeretetet, bizalmat. A mentorok /8./ támogatnak minket. Nem tesznek különbséget, mindannyian egyenrangúak vagyunk.

F: Egyetértek, és emellett úgy gondolom, hogy nekem a terápia segített, hogy megtanuljam kezelni az érzelmeimet, például az indulatosságomat.

Hogyan képzelitek el az életeteket ezek után?

I: Munkahelyet szeretnék, új és boldog párkapcsolatot. Ami pedig a legfontosabb, hogy a gyerekeimmel lehessek, minél többet.

F: Nekem elõször is fontos, hogy leérettségizzek, jogosítványt szerezzek. Utána jöhet a munka és a család. Fiatal vagyok még, mondhatni elõttem áll az élet ezek megvalósítására.

Mit javasolnátok az én kortársaimnak, a mai tizenéveseknek saját tapasztalataitok alapján?

F: Csak azt mondhatom, hogy kerüljék el ezeket az anyagokat. Vagy, ha már a közelébe jutottak, tudjanak nemet mondani. Maradjon meg a józan eszük!

I: A szerekkel elõbb-utóbb csak két út marad: vagy a börtön, vagy a halál, vagy ebben a sorrendben. Rengeteg másik van, azokon induljanak el…

Véleményem szerint a Zsibriken tartózkodó férfiak mindegyike tiszteletet érdemel. Hatalmas erõ szükséges ahhoz, hogy elismerje valaki a hibáit, és belevágjon egy ilyen terápiába. Ezek az emberek megérdemlik a törõdést és a szeretetet, hiszen tesznek azért, hogy az életük újra egyenesbe jöjjön.