Szõcs Géza: A kisbereki böszörmények címû darabját mutatják be június 5-én, 19 órakor a Nagymányoki Sportcsarnokban a Magyarfenesi Stúdió Színpad mûkedvelõi. A darabot a Nagyváradi Szigligeti Társulat rendezõje, a kolozsvári Vadas László vitte színre. Az ingyenes elõadáson támogatói jegyek vásárolhatók a társulat utazásának hozzájárulásához.
Szõcs Géza vígságba hajló tragédiája nemzetünk komoly dilemmájáról szól: hogyan, milyen kompromisszumok árán lehet megmaradni magyarnak olyan helyzetben, amikor otthonunkat, templomunkat fenyegeti a vész, falvainkat akarják a földdel egyenlõvé tenni, hagyományainkat zúzhatják porrá, idegenek tipornak keresztül lelkünkön, és nem csupán magyarlakta helységeink, de lényünk is lassan kiürül. Amikor bezárással fenyegeti iskoláinkat a gyermekhiány, és az anyagiak hiánya az erkölcstelenséget táplálja. A kérdés, ami felvet Szõcs: hajlandó az ember testét, lelkét eladni az „ördögnek”, csakhogy irháját mentse? Bár a Szõcs-darab a múltra utal, ugyanúgy érvényes jelenünkben és – ha nem rázzuk meg magunkat – a jövõnket is fenyegeti. Hiszen aki nem ismeri múltját, ugyanazt hibázhatja el az eljövendõben is…
Nem volt könnyû helyzetben a darab rendezését elvállaló Vadas László, aki olyan emberekbõl kellett színjátszó csapatot összekovácsoljon, akik közül egyesek teátrumot sem láttak életükben. Ám a cél iránti összetartás nagy úr: az amatõr társulatot sikerült néhol olyan magasságba emelni, ami elhitette a figurák hitelességét, és a darab mondandója kristálytisztán csapódik le a nézõkben. Aki pedig jól odafigyel, történelmet és gerincességet meríthet az elõadásból. Mert a segítség nem kívülrõl kell érkezzen. A megoldás önmagunkban keresendõ, hiszen az igazság és a nemzet egy és oszthatatlan. Ha pedig néhol még nevetni is tudunk butaságainkon, félrelépéseinken, a túl nagy akarásból elkövetett hibáinkon, akkor a magyarfenesiek elõadása célba talált, az a húr rezdült meg bennünk, aminek rezgése nélkülözhetetlen a továbblépéshez.
A magyarfenesiek bemutatkozása nem holmi szalmaláng, hanem még sok megmutatkozásra alkalmas folyamat. Látni kell az õ hitüket, hiszen a mérce magas és a példa követendõ. Magunkból, a példával elõttünk járókból kell hitet merítsünk jövõnkért és gyermekeinkért.