Lakossági fórumon tették fel kérdéseiket tegnap este a BONI Arany János Egységes Iskola tervezett jövõjével kapcsolatban a szülõk és a pedagógusok. A mûvelõdési központ színházterme zsúfolásig megtelt, a 400 ember összekulcsolt kezüket némán felemelve fogadta a pulpitusra lépõ Potápi Árpád János polgármestert. A szülõi munkaközösség 13 kérdést állított össze, de ezenkívül is sokan feltették kérdéseiket a közel háromórás fórumon.
– Sokan érzelmi oldalról közelítik meg a kérdést, és ez elhomályosítja a válaszokat – kezdte Potápi a beszédét. – Jómagam is láttam, hogy a közösségi portálokon már közel háromezren szóltak hozzá az Arany János iskola bezárásáról keringõ hírhez, amit tényként kezelnek, holott a városvezetés még csak a felméréseket végzi és a lehetséges verziókat alkotja meg. Szakmai terv illetve hatástanulmány 2003 decemberében készült az oktatási intézmények kihasználtságával kapcsolatosan. A tanulói létszám Bonyhádon 1985-ben még 2450 volt, ma már csak 1318 diákja van a BONI-nak (a vidéki gyerekekkel és a gimnáziumi osztállyal együtt). A tanulócsoportok száma 80-ról 54-re csökkent. Míg 2003-ban 140 bonyhádi csecsemõ született, addig az idei év elsõ két hónapjában mindössze 14 – vagyis drasztikusan csökken a gyermeklétszám. Összesen 85 osztályterem van a három általános iskolai tagintézményben, míg a 25 fõs osztályközösségekkel számolva 53 tanterem is elegendõ lenne. A fenntartási – fûtés, áram, víz, egyéb dologi – kiadások a Vörösmarty iskolánál 26 millió 773 ezer Ft, az Arany Jánosnál 25 millió 536 ezer, míg a Széchenyinél 55 millió 324 ezer. A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény éves bevétele 774 millió Ft, kiadása viszont 1 milliárd 145 millió Ft, így az önkormányzat 371 milliót kell hozzátegyen a BONI mûködéséhez.
A számok elhangzása után érkezett a kérdés: Megvizsgáltak-e minden lehetõséget a költségek csökkentésére, számoltak-e az esetleges iskolaköltöztetés kiadásaival? Utóbbira Potápi válasza az volt, hogy egy költözés nem túl költséges, az informatikai rendszer átalakítását és a kisebb felújításokat az önkormányzat szakemberei végeznék el.
– Egy városüzemeltetésben és egy oktatási rendszerben kell gondolkodni, a bölcsõdétõl a gimnáziumi oktatásig – mondta a polgármester. – Az óvodában pl. 3 csoportnyival csökken a létszám, de csak két csoportot szûntetünk meg, és egy óvodaépületbõl kiköltözünk. A Szélkakasos óvoda a lenti épületbe költözik, és a megüresedõ épületet közigazgatási célra hasznosítjuk: beköltözik az Ügyészség. Az általános iskolákban a következõ években már csak 5 osztályt tudnánk indítani. Az idei évben arról döntött már a képviselõ-testület, hogy csak két épületben fog elsõ osztály indulni õsszel, és április 9-ig kell meghatározzuk, hogy melyik kettõben. A kihasználtsági mutatói az Aranynak a legjobbak, de nekünk a BONI egészét kell áttekinteni, és jelenleg bizony 22-23 tanterem üresen áll a Vörösmartyban és a Széchenyiben. Fizikailag pedig csak az Arany János diákjai férnének el a másik két iskola épületében. Keressük a megoldást, hogy az osztályokat ne bontsuk meg, az osztályfõnökök megmaradhassanak, a pedagógusokat ne kelljen elbocsátani, és hogy esetleg egész évfolyamok együtt mehessenek. Úgy szeretnénk a változást véghezvinni, hogy a lehetõ legkevesebb érdek sérüljön. Elméletileg az Arany János iskola összes diákja elférne a Széchenyi iskolában, de akkor elég nagy zsúfoltság lenne, viszont a két másik iskola épületében elosztva jól elférnének az Arany János tanulói.
– És hogy van-e már terv az esetlegesen megüresedõ Arany János iskola épületének hasznosítására? Igen, a Jókai Mór Szakképzõ Iskola és a Perczel Mór Szakközépiskola átköltözhetne ide õsztõl, ami óriási elõrelépés lenne számukra, hisz közel tanulnának a gyerekek a kollégiumhoz, és egy egységben mûködhetnének tovább. Az is megoldás lehetne az általános iskolák tekintetében, ha az egyiket átvenné a katolikus egyház, de erre egyelõre nincs hajlandóság. A Vörösmarty iskola mindenképp meg kell maradjon, mert az kapja a német nemzetiségi normatívát, és ebbõl a 20-22 millió Ft-ból mindhárom tagiskola részesül. A német nemzetiségi oktatás egyébként 1971 óta mûködik itt, és nem hagyhatjuk eltûnni a német identitástudatot.
Hogy mikorra várható döntés, és hogyan lehet megoldani így az iskolai beíratásokat?
– A március 31-i testületi ülésen döntünk arról, hogy melyik két iskolába lehet beíratni a leendõ elsõsöket. (A 6 leendõ elsõ osztály tanítói: Kersák Tamásné és Sántáné Havasi Helga, Csizmadiáné Énekes Piroska és Gradwohl Károlyné, Molnár Péterné és Benéné Kovács Edit, Érethné Kiss Gabriella és Vértessyné Beck Éva, Hernyák Zsuzsanna és Vercse Adél, Berlinger Csilla és Varga Sándorné – a szerkesztõ.) A közoktatási törvény várható módosítása a kihasználtságon biztos nem fog változtatni, az pedig majd kiderül, hogy önkormányzat vagy az állam mûködtetné a jövõben az iskolákat. Az iskolaátszervezési tervekrõl legkésõbb május 26-án dönt a képviselõ-testület, és június 30-ig kell megvalósuljon a racionalizálás. Vannak alternatívák, amelyeken lehet gondolkodni, de nagyon kevés esélyt látok annak elkerülésére, hogy bezárjuk az Arany János iskola épületét.
A szülõk több ötletet is felvetettek annak érdekében, hogy egyik általános iskolát se kelljen bezárni, pl. hogy a zeneiskola beköltözhetne valamelyik oktatási intézménybe, javítva az épület kihasználtságát. Végleges megoldás a képviselõ-testületi ülésen fog csak születni. Addig is a szülõi munkaközösség kezdeményezésére népszavazási indítványt nyújtottak be a jegyzõhöz az Arany János iskola megmentésére. Az iskolai beíratás idõpontja: március 31.