Nagymányoki látogatás a nemzeti energiastratégia elfogadása elõtt

20110222-1.jpg20110222-2.jpgNagymányokra látogatott Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár, hogy szakemberektõl és a városvezetõktõl tájékozódjon a tervezett szénbányanyitásról. A Brikettgyár portájánál megtekintették a leendõ kísérleti üzemû szénelgázosító-cseppfolyósító telephelyet, illetve Mázáról a rálátást a tervezett szénosztályzó-erõmû szénvegyészeti ipari telephelyre. Ezt követõen a Polgármesteri Hivatalban folytatódott a tájékoztatás és a megbeszélés. Verbõci József, a Calamites Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy hat éve dolgozik 20-25 szakember a megbízásukban a nagymányoki szénbánya tervein, hatásvizsgálatain. Ábrákkal illusztrálta, hogy a délkeleti nyomás hatására 22 széntelep tolódott itt egymásra, így szintfeltárásos rendszerrel termelnék ki a feketeszenet. A földtani vagyon 438 millió tonna, ez 7 évig tudná biztosítani hazánk energiaigényét. A negyedik év után a napi 4 ezer tonnás kitermelésrõl akár 8 ezer tonnáig is eljuthatnak. A megvalósítás elsõ ütemének költsége 40 milliárd Ft, az összköltség akár ennek a duplája is lehet. Közel száz évet kiszolgálhat a fõfeltárás, 4 fejtéssel 1600 embernek adhat munkát.

Dr. Kamarás Béla, a Pécsi Erõmû vezérigazgatója arról beszélt, hogy akár három generációs erõmû is épülhet Nagymányokon. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi szempontokra: ne legyen metánkibocsátás, és a zagyeltávolítás megfelelõ legyen. A hazai áramtermelésben – Paks és Mátra után – harmadik helyre léphetne Nagymányok.

Dr. Kalmár István, a Calamites Kft. társ ügyvezetõ igazgatója elmondta, hogy a szén felhasználása 60 %-kal nõ a következõ 20 évben világszerte. A jó minõségû szén kokszolható, a maradék mehet az erõmûbe. Fontos a széndioxid kibocsátás csökkentése, elgázosítási technológiával megújuló energiaforrássá válhat.

20110222-3.jpgBencsik János államtitkár tájékoztatást adott arról, hogy 110 szakmai szervezet képviselõivel közösen megalapozták a 2030-ig szóló nemzeti energiastratégiát. A kormány már jóvá is hagyta az elképzeléseket, de a stratégiai környezetvédelmi vizsgálat még szükséges. Várhatóan májusban kerül ismét a kormány elé, és a tavaszi ülésszak végére megszülethet a végleges energiastratégia. Cél a gazdasági versenyképesség, a környezeti- és társadalmi fenntarthatóság. Fontos, hogy megfizethetõ legyen az energia. A villamosenergia termelés területén csak kiegészítõ jelleggel szerepel a megújuló energia. A közlekedésben várható modernizálások révén a villamosenergia e területen is meg fog jelenni, vagyis az igény nõni fog.

Az államtitkár úr fontosnak tartja a paksi üzemidõ meghosszabbítását, mellyel 2035-40-ig az igények 50 %-át tudná az erõmû biztosítani. Ellátás biztonsági szempontból fontos lenne, hogy a szén megmaradjon. A megújuló- és alternatív energia szûk keresztmetszetet biztosít, így fontos a szén. A Mátra megõrzése és a nagymányoki bányanyitás lehetõséget adna a tiszta szén felé fordulásra. Az államtitkár húszéves távlatban lát realitást a nagymányoki szén „befutására”, melyhez komoly juttatásfejlesztés is kell. Állami kutatási mûhelyekkel, nemzetközi programokkal segítenének, hogy versenyképessé váljon a nagymányoki szén. Véleménye szerint a hõenergiánál 35-40 %-kal lehet alapozni a szénre. Hozzátette: ma már sok mindent át lehet alakítani energiává, amit elõtte ártalmatlanítani kell. Bencsik beszélt a Széchenyi terv átalakításáról is, hogy a közösségi távfûtési rendszerekre kívánnak további lehetõségeket nyújtani.

Karl Béla, Nagymányok polgármestere arról szólt, hogy ki kell használni a helyi adottságokat. Négy éve még úgy látszott, hogy a magyar állam kivonult az önkormányzatokból. A helyi képviselõ-testület azonban továbbra is szerette volna megteremteni az itt élõk munkához jutási lehetõségét. Négy éve állították fel a koncepciót a szén- illetve a kõbányára, KEOP-pályázatot nyújtottak be. Az önkormányzati többségû vagyonnal tervezett bányák mintát is adhatnak, hogy önkormányzat is generálhat ilyet. Bencsik János hozzátette: a gazdasági-, társadalmi-, környezeti szempontokat egyaránt figyelembe kell venni. Használják ki az alternatív- és a megújuló energiákat, de a hozzá kapcsolódó egyéb dolgokat is vegyék figyelembe. Elsõdleges legyen az egészséges ivóvíz, másodlagos a fûtés. Elsõsorban az intézményeket kell szigetszerûen rákötni az energiaforrásokra, hogy gond esetén ide tudják bevinni az embereket. Ma már sajnos idõben fel kell készülni az esetleges természeti katasztrófákra is.