Az V. Völgységi Konferencia egyik elõadója Toronyi Zsuzsanna, a budapesti Magyar Zsidó Levéltár levéltáros-muzeológusa volt. Elõadása folytatásának tekinthetõ a néhány héttel ezelõtti bonyhádi bemutatkozásának. Akkor „A bonyhádi Ózsinagóga az európai zsidó imahelyek sorában” címmel tartott elõadást, most pedig az Ózsinagóga esetleges felújítása kapcsán vetett fel kérdéseket, javaslatokat. Mint mondta, egy szépen helyreállított épület maga is nevezhetõ kiállításnak, megtekintésre érdemesnek. Nem biztos, hogy tele kell zsúfolni egyéb látnivalókkal. Felvetette azt a kérdést is, hogy szabad-e restaurálni, vagy csak konzerválni? Az évek során nagyon sok pótolhatatlan tárgy eltûnt az 1795-ben épült zsinagógából, tehát igazi valójában már nem tudjuk megidézni az eredeti állapotot. Kérdés az is, milyen szerepet tölthetne be a mában az épület. A zsinagóga a közösség-, az ima-, és a tanulás háza volt. Megõrizhetõk-e ezek a funkciók? Az épületen belüli szakrális tereket, a bimát és a frigyszekrényt mindenképp tiszteletben kéne tartani, és nem használni. A zsinagóga szolgálhatna emlékhelyként, a galérián meg lehetne jeleníteni a jelent, vagy akár a nemzetiségek kapcsolatának alakulását Bonyhádon.