Hetedik alkalommal rendezték meg a bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban a Kvízelítõ elnevezésû versenyt, melyen 9 háromfõs gimnáziumi csapat vett részt Szekszárd, Dombóvár, Keszthely, Nagykanizsa és Bonyhád képviseletében. Az elõzõ évekhez hasonlóan a három közismert kvízmester, dr. Dusek László, Gerlei Imre, és M. Nagy József állította össze a kérdéssort, és vezényelte le a játékot. Az írásbeli fordulót követõen 3 szóbeli fordulót rendeztek, hogy minden csapattag kipróbálhassa tudását a nyomógombok mögött. Az idei évben rekord összegû, közel 250 ezer Ft értékû nyereményt oszthattak ki a szervezõk. Az egyik felajánló az a Babits Kiadó volt, mely idén megkapta a Tolna Megyei Mecénás-díjat. A Kvízelítõ végeredménye: 1. Bonyhád PSEG (Németh Gergely, Tekeli Tamás, Takács Gábor), 2. Bonyhád PSEG (Horváth Zalán, Kerber Tamás, Neubauer Antal), 3. Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium.
– Lehet-e minden évben új kérdéseket feltenni, vagy esetleg mindig más a fõ témakör? – kérdeztem Gruber László fõszervezõtõl, a bonyhádi gimnázium tanárától.
– A kérdések között van mindenféle, az irodalmi mûvektõl a nyelvi játékokon keresztül a történelemig, a fölrajzig, a sporttörténetig, a biológiáig, a különbözõ játékos feladatokig. Roppant változatosak a feladatsorok, de mindegyiknél az számít, hogy ki milyen gyors, és ki mennyit tud (ha valaki rossz választ ad, pontot veszít a csapata). Mi a bonyhádi gimnáziumban 8 éve rendszeresen összejövünk a diákokkal a Kvízklubunkban, és „edzünk” a Kvízelítõre, amit bizonyít, hogy eddig jó eredményeink voltak. Idén is nagyon jó csapatok érkeztek, hihetetlen lexikai tudással rendelkeznek ezek a gyerekek.
– Ki lehet jó kvízjátékos?
– Az igazán jó kvízjátékosnak mindenben jónak kell lenni. Az lehet jó kvízjátékos, akinek minél jobb a rálátása mindenféle területre, általános mûveltséggel rendelkezik minden területen – és ez nagyon nehéz. Mindenkinek vannak gyenge témái, amit szeretne elkerülni. Ilyen szempontból azt is mondhatom, hogy néha a szerencse is nagy szerepet játszik, ki milyen kérdést kap. Mindezek mellett és mindezek ellenére azt mondom, itt nálunk még soha nem volt rossz játék. Nem fordult elõ még olyan, hogy a gyerekek álltak volna maflán a mikrofonok mögött. Ez dicséri a feladatok összeállítóit is, akik tudják, hogy mit tanult már az adott korosztály. Magyarországon 30-40 elismert kvízjátékos van, nekik van egy klubjuk Budapesten, és bizony minden hónap elsõ szombatján összejönnek és játszanak. Elsõsorban azok tagjai ennek a klubnak, 
akik a televíziós vetélkedõkön komoly eredményeket értek el. Érdekesség, hogy pedagóguskollegáim, akik felkészítik vagy kísérik a gyerekeket a mi versenyünkre, többnyire õk is szerepeltek már vetélkedõkön.
– Kedvelik a mai fiatalok a kvízjátékokat?
– Szerencsére igen, mindig van érdeklõdés a Kvízelítõ iránt. Korlátozott, hogy hány csapat szerepelhet egy ilyen versenyen, de soha nem volt gond a terem megtöltésével. Többnyire ugyanazokból a gimnáziumokból hívunk csapatokat, mert tudjuk, hogy õk felkészülten érkeznek, és jó verseny várható. Érdekli a fiatalokat a kvíz, szeretik a játékot, és az ilyen jellegû kihívásokat. Tény, hogy az egyes iskolákból általában a kitûnõ tanulók, vagy a nagyon széleskörû tudással rendelkezõk jönnek el, többen voltak már helyezettek országos tanulmányi versenyeken. És az is nagy öröm volt számomra, hogy idén több egykori kvíz csapattagunk is eljött a tudáspróbára, és utána jót beszélgettünk.