A Szentföldrõl és a bonyhádi Ózsinagógáról

20101020-1.jpgA Múzeumok Õszi Fesztiválja keretében rendeznek programot október 21-én, csütörtökön 16 órától a Völgységi Múzeumban. Hangszeres zenei bemutatót követõen Illés Éva izraeli úti beszámolója hangzik el, majd „A Szentföld – bonyhádi utazók szemével” címû kiállítást Toronyi Zsuzsanna, a budapesti Magyar Zsidó Levéltár levéltáros-muzeológusa ajánlja a közönség figyelmébe. A látnivalókat 40 képben ragadja meg a fotósorozat, a Szentföldrõl származó tárgyakkal színesítve. Majd elõadást hallhatnak az érdeklõdõk a történelmi Magyarország egyik legrégebbi zsinagógájáról, „A bonyhádi Ózsinagóga az európai zsidó imahelyek sorában” címmel. Meghívott klubok batyus fogadása zárja a programot.

20101020-2.jpgAz elsõ zsidó imaház 1746 és 1768 között mûködött Bonyhádon. Ábrahám Jehuda Léb Freistadt rabbi 1794-ben viszont már gyászdalban siratja el a tûzvészben elpusztult zsinagógát. Az új zsinagóga építéséhez már 1795-ben hozzáláttak. A ma is álló Ózsinagógát 1868 óta a neológ hitközség használta. Mûemléki szempontból ez az ország egyik legjelentõsebb zsinagógája, ma is õrzi 18. századi állapotát. Jelentõsebb átalakítást 1896-ban végeztek rajta, amikor a nyugati homlokzathoz egy karzatfeljárót építettek, és a veszélyes repedések megszüntetése miatt felújították az egész templomot. A nagyon leromlott állagú épület renoválási munkálatai 2002 áprilisában kezdõdtek el.