„Csillagprogram – Tehetségek segítése a Bonyhádi Petõfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban” címmel rendeztek projektnyitó konferenciát a bonyhádi középiskolában. A kistérségbõl meghívott általános iskolai pedagógusokat, iskolaigazgatókat Lenczné Vrbovszki Judit tehetségmenedzser tájékoztatta a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítõ Program által meghirdetett projektrõl. Az elõadó kiemelte, hogy a Géniusz program támogatja a Tehetségpontok megalapítását, ahol a tehetségek felismerését mellett tehetséggondozó mûhelyek segítik az ígéretes képességû fiatalok fejlõdését. Bármely intézmény regisztrálhat Tehetségpontként, ehhez a gimnáziumban szakmai segítséget és információt adnak az iskoláknak.
Arról is beszélt Lenczné, hogy mirõl ismerjük fel a tehetséget: az általános értelmesség, speciális mentális képességek, kreativitás mellett nagyon fontos a motiváltság. Fontos, hogy a társadalom értékeli-e a tehetséget, hogy a kortársak hogyan viszonyulnak a kiemelkedõ képességûhöz, és kiemelkedõ az iskola és a család szerepe. A tehetségfejlesztést kisiskolás korban kell elkezdeni, majd felsõ tagozatos korban jelennek meg a speciális képességek, és a középiskolában lehet igazán hatékonyan fejleszteni. A Magyar Géniusz Programot azért hozták létre, hogy megtalálják a tehetségeket, fejlesszék képességeiket, és beépüljenek az oktatás egészébe.
A bonyhádi gimnázium 2008 márciusa óta Tehetségpont, ennek mûködésére TÁMOP pályázaton nyertek támogatást. A Tehetségpont nyitóprogramját augusztusra tervezik az intézményben. A tervek szerint tehetséggondozó képzést hirdetnek ingyenes részvétellel, heti rendszerességgel tehetségsegítõ tanácsadás várja az érdeklõdõket, szakmai napokat terveznek, tanulmányi utakat szerveznének más Tehetségpontokba, és a tehetségkonferenciák, illetve a tehetségek találkozási lehetõségének biztosítása is fontos feladat lenne.
A rendezvényen tájékoztatót adtak a Csillagprogramról is, melynek keretében maximum három diák vesz részt egyszerre a foglalkozáson. A bonyhádi gimnázium 600 diákja közül hatvanan részesülnek egyéni fejlesztésben. A diákok 7-8. osztályos korukban elõkészítõ szakkörökre járnak, a 9-10. évfolyamosokat elsõsorban versenyekre készítik fel, majd a 11-12. évfolyamosok elõrehozott érettségit tudnak tenni a választott tantárgyból, és ezt követõen az adott tantárgyból már nem kell a tanórákra járniuk, ehelyett egyéni fejlesztéseken vesznek részt tehetségük kibontakoztatásának érdekében.
Dr. Katz Sándor, a gimnázium pedagógusa beszélt a matematika tehetségmûhelyrõl. Elmondta, hogy az intézményben már több mint három évtizede kiemelt szerepe van a tehetséggondozásnak, amit bizonyít két bonyhádi öregdiák életpályája: dr. Nusser Zoltán hazánk legfiatalabb akadémikusa, illetve ifjabb dr. Katz Sándor a legfiatalabb tudományok doktora. Az elõadó úgy fogalmazott, hogy nem elég, ha jó tanárok vannak egy iskolában, szükség van a versenyzési lehetõségekre, a szakköri munkára.
Reiszné Szõts Edit, a Dyslexiás Gyermekekért Tolnában Egyesület elnöke a fejlesztõpedagógiai eljárásokat mutatta be a tehetséggondozásban. Mint mondta, a legfontosabb, hogy minden gyereknek lehetõséget kell adni, hogy önmagához képest fejlõdjön. Az is lényeges, hogy a gyerek belsõ motivációját ne törjük le a neveléssel, illetve hogy a tehetséges gyerek gyenge készségeit is fejlesszük. A pedagógusok mindig tartsák szem elõtt munkájuk során: mindenki tehetséges valamiben.