Csütörtökön mutatták be a bonyhádi könyvtárban a Pannónia kincse címû könyvet. Dr. Szabó Géza az elmúlt egy évben Bonyhád határában végzett ásatásokról ír kötetében. Elõkerült egy olyan különleges harci csákány is, amely a világon jelenleg csak innen ismert, épp ezért a Bonyhád típusnevet kapta.
– A könyvben megpróbáltunk tájékoztatást adni arról a rendkívülinek mondható feltárásról, amely Bonyhád határában, a biogáz üzem építésénél volt 2008 októbere és 2009 októbere között – mondja Dr. Szabó Géza. – Egy év alatt, háromszori nekifutással több mint 18 ezer négyzetméteren humuszoltuk le a felületet, és mintegy 250 sír, illetve telepobjektum került elõ. A telepobjektumok a mintegy 7 ezer évvel ezelõtti újkõkori, mintegy 5 ezer évvel ezelõtti rézkori kultúrákhoz tartoztak; a sírok pedig a mintegy 4 ezer éves bronzkori mészbetétes edények népe temetõjéhez, illetve vaskori kelta temetkezések voltak. A leletanyag zöme, mintegy 180 sír tartozott a mészbetétes temetõhöz. Ennek az anyagnak az a nagy jelentõsége, hogy elõször sikerült egy olyan temetõt találnunk, amely a kezdetektõl, tehát már a korai bronzkortól a középsõ bronzkor végéig, mintegy 800 éven keresztül követi az itt lakók életét. Gyakorlatilag követhetõ a kultúrának az összes belsõ változása. Így fel lehetett állítani egy öt fázisból álló idõrendet, ami alapján a továbbiakban a másutt elõkerülõ leleteket is már könnyebben tudjuk korszakba helyezni.
– A könyvbemutatón elhangzott, hogy a világon egyedülálló lelet is került elõ a föld mélyébõl.
– Számos olyan tárgy került elõ, amely önmagában is egyedülálló, pl. egy madáralakú csörgõ. De elõkerült egy hasonló madáralakú edényke is, gyönyörû szép mészbetétes díszítéssel. Illetve egy olyan különleges harci csákány, amely a világon jelenleg csak innen ismert, épp ezért a Bonyhád típusnevet kapta. Igazából nem tudnék választ adni arra, hogy mi ennek a temetõnek a legnagyobb jelentõsége, hiszen itt több ezer edény került elõ, amely szebbnél szebb, értékes információt hordoz. Talán az egyik legfontosabb eredménye mégis ennek a feltárásnak az, hogy mintegy 150 év után úgy tûnik, hogy közelebb kerültünk ahhoz, hogy megfejtsük: honnan eredt ez a népesség, hogy került ide a Kárpát-medencébe, és hogy alakult, hogyan fejlõdött ez a kultúra.
– Amikor egy feltárás befejezõdik, a régészt nem izgatja, hogy még mit rejthet magában a föld a környéken? Lesz-e esetleg folytatása a bonyhádi feltárásnak?
– Teljesen egyértelmû, hogy ennek a temetõnek mi csak egy kis szeletét ismertük meg. Egy 800 évig használt temetõbõl kb. 180 sírt tártunk föl, ez eredetileg egy 6-800 síros temetõ lehetett. Nyilván több száz sír elpusztult a talajmûvelés során, de még nagyon sok van is itt. Úgy tudom, a beruházók még folytatni akarják az építkezést, tehát van remény a további feltárásokra…