Bonyhádi plébánosok a plébánia keletkezésétõl

az anyakönyvezés kezdete Bonyhádon az eddig elfogadottal ellentétben nem 1727 (aminek elsö felületes olvasatra tûnik), hanem 1729. év.

A legelsö anyakönyvben ugyanis Bogád  (Barnya megyei település Pécstõl délkeletre) és Bonyhád is szerepel, ugyanis a bejegyzések elsö részében mindenhol (pl az elejétöl egészen a 6. oldallal szemközti oldalig a keresztelések esetén) Bogád 2 éve szerepel. Ugyanígy van ez a házasságnál és a halálozásnál is.
Az elsö plébános, akiröl jelenleg tudomásunk van, Draksics J. Márk . Ö 1729-ig Bogádon volt plébános. 1727 és1729 között ott anyakönyvezett 2 éven át, majd miután Nesselrode Ferenc, (1653?-1732, gróf, korábban kölni kanonok, majd pécsi püspök: 1703-1732); Bonyhádra helyezte, Draksics 1729-ben magával hozta a nemrég megkezdett anyakönyvet, és a bonyhádi bejegyzésekkel folytatta.
Az anyakönyvben a Bogádi plébánia filiái között az alábbi lakott helyeket ismerjük fel: Bogád – Bogod; Pécs-Szabolcs – Szabocs, Pécs-Somogy – Somogy, Nagykozár – Nagy Kazar, Kozár(misleny) – Kazar, Sarlós – Soros, Személy – Szemel, Lothard – Lothar, Birján – Birjan
Nagypeterd – Peterd, Máriakéménd – Kemén. Néhány helység mára eltûnt, beolvadt más helységbe, vagy átnevezték. Korabeli, és újabb térképek összehasonlítása alapján volt lehetséges õket azonosítani.
Az eredeti, latin nyelvû, gótbetüs források a bonyhádi plébánián találhatók.

                                                                                       Forrás: (stegun 2009.07.28.)     Köszönjük a kiegészítést!