1554-ben: A Szászi nahié jegyzékében szerepel: Széplak város, Majos, Bonyhán, Berzen (Tanulmányok … T. m Levéltári 6. 145-)
1724. augusztus 1-jén: Kun Ferenc földesúr letelepedési szerzõdést kötött, melyben hívására német lakosok települnek ide Pfalz, Hessen, Fulda környékérõl.
1744-ben: A település egy része az öt Kun-örökös tulajdonába került.
1744-ben: Silson báró II. József engedélyével eladja a birtoka egy részét a Perczeleknek.
1769-1782: Felépül a katolikus templom barokk stílusban.
1789-ben: Leégett a zsidónegyed.
1819. június 15-én: Született Bonyhádbörzsönyben Perczel Béla 1849-es alispán. Késõbb igazságügy-miniszter, a képviselõház és a szabadelvû párt elnöke.
1849. június 7-én: Perczel Kátynál súlyos vereséget szenvedett, a 8. zászlóalj õrnagya átadta neki az egység zászlaját azzal, hogy „maga a zászlóalj nincs többé”.
1849. június 4-én: A Perczel Mór vezette honvédsereg kitört Péterváradról, elfoglalta a kamenicai sáncokat, majd az ágyúkat magával víve visszavonult, a szláv és német lapok csodálattal ismerték el a haditettet.
1849. június 8-án: Perczel Mór az ellenség gyõzelmei miatt kiürítette Újvidéket s ugyanezen a napon megkapta felmentését.
1849. július 1-jén: Batthyány Kázmér kormánybiztos Bonyhád szülöttét, Perczel Miklós ezredest nevezte ki az aradi vár parancsnokává.
1849. július 30-án: Felmentették Perczel Mórt, akit Kossuth még elõzõ nap a magyar hadak fõvezérének javasolt.
1849. augusztus 14-én: Perczel Mór és testvére, Miklós hivatalos útlevéllel átlépték a török határt Orsovánál.
1869-ben: Bonyhádvidéki Katolikus Tanítóegylet megalakítása.
1869. augusztus 22-én: született Bonyhádon Virág Ferenc késõbbi pécsi püspök.
1874-ben: 1500 kötettel létrehozták a gimnázium könyvtárát.
1874-ben: Megalakult az Önkéntes Tûzoltóegylet. Az alapítók közt volt Perczel Mór és Perczel Dezsõ. Elsõ elnök: Krammolin József (gyógyszerész), parancsnok: Willinger Márton, a község bírája.
1874. március 29-én: A Vasárnapi Újság két megyénkbeli új miniszter, Bartal Béla és Perczel Béla arc- és pályaképét mutatta be.
1879. augusztus 17-én: Bonyhádon a pécsi, pécsváradi, bátaszéki, szekszárdi és helybeli dalárdák részvételével zászlóavatás volt, amelyen Beethoven mûvét százan énekelték.
1889. június 5-én: A szekszárdi szõlõsgazdák rémületérõl tudósítottak; megírták, hogy Bonyhádon is pusztít már a filoxéra.
1899-ben: Született Perczel József Mihály (Perczel Béla fia), a Zománcgyár tulajdonosa.
1899. február 26-án: Lemondott a Bánffy-kormány, benne Perczel Dezsõ.
1899. május 23-án: Elhunyt Perczel Mór.
1899. május 27-én: A Tolnamegyei Közlöny Perczel Mórról írt nekrológjában: "Forradalmár volt a szó szûz értelmében".
1899. szeptember 3-án: A temesvár-gyárvárosi zsinagóga avatására írott beszédet Bonyhádon nyomtatták ki.
1904-ben: Megalakították a Kisiparosok Egyesületét.
1909-ben: Alapította Perczel Béla a Magyar Zománcmû és Fémárugyárat.
1914-tõl 1916-ig: Illyés Gyula a gimnázium tanulója.
1919. januárjában: A bonyhádi Nemzeti Tanács lemondásra kényszerült.
1919. március 30-án: Bonyhád élére 50 tagú Munkás-Paraszt Katonatanácsot választottak. A bizottságok elnöke: Schramek Alajos.
1919. április 1-tõl: 50 fõs új munkástanács vette át az irányítást.
1919. április 14-tõl: A bonyhádi direktórium elnöke Heisler Jenõ lett, mivel Schramek Alajost a megyei tanács megválsztotta képviselõnek a Tanácsok Országos Gyûlésébe.
1919. áprilisában: A VI. sz néptörvény végrehajtási utasítása Bonyhádot jelölte ki a Dél-Dunántúlon a Schwäbische Türkei kormányzóság székhelyének.
1919. április 21-én: 360 katasztrális holdon 26 gazdasági cseléd termelõszövetkezetet alakított az alsóbörzsönyi Hónig-, Perczel-, és Wéber pusztákon.
1919-ben: Az egyházi intézmények köztulajdonba vételének lebonyolítására öttagú „liquidáló bizottság” alakult.
1919. májusában: Iskolák államosítása. Állami vezetõ: Knábel Vilmos igazgatótanító lett.
1919. június 4-6-ig: A gimnázium államosítása.
1919. nyarán: Állami gazdasággá alakították a termelõszövetkezetet.
1919. augusztus 5-én: Lemondott a bonyhádi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács.
1919. augusztus 9-tõl: A Tanácsköztársaság elõtti képviselõ testület hatalom-visszavétele, megtorlás (Halász Andor jegyzõ halála). A tanácsköztársaság több helyi vezetõjét megkínozták. Rózsa Sándor és Polgár Dezsõ gimnáziumi tanárok ellen megtorló intézkedések, több diák ellen fegyelmi eljárás indult.
1919-ben: Megalakult az Általános Munkásdalárda (1922-ben pénzhiány miatt szûnt meg).
1924-ben: Épült az Ortodox Zsinagóga.
1929. november 9-én: Pétermann Jakab cipõgyárosnak átadták a Signum Laudis kitüntetést.
1934-39: Több utca nevét megváltoztatták. Felállították az Országzászlót a Vörösmarty téren.
1939. július 3-án: A Hûségmozgalom szervezése jegyében zajlott le a bonyhádi öregdiákok találkozója, amelyrõl a Magyar Nemzet azt írta: „fontos nemzetépítõ munkát végzõ összejövetel volt”.
1939-ben: A zománcmû hadiüzemmé nyilvánítása.
1944. március 19-én: Német megszállás, mely után a Hûségmozgalmat betiltották.
1944. õszén: Dr. Perczel Bélát és Dr. Lehmann Istvánt internálótáborba hurcolták.
1944. december közepén: Bonyhádon megalakult a Magyar Kommunista Párt.
1944. októberében: Bauer Józsefet letartóztatták nyilas-ellenessége miatt.
1944-ben: Az Ó-Zsinagóga elõtt, a mai piactéren volt a felsõ gettó.
1944-ben: Zsidók deportálása.
1944. november 29-én: Szovjet csapatok bevonulása Bonyhádra.
1944. végén: A II. világháború elérte Bonyhád térségét, sok német család elhagyta házait.
1949-tõl: Az iparostanonc-iskola utóda az ipari szakmunkásképzõ és szakközépiskola.
1949. májusában: Képviselõválasztás: a bonyhádi körzet országgyûlési képviselõje: Bogos Domokos.
1954-tõl: Mûködik OTP helyi fiók Bonyhádon.
1959-ben: 1958-ra felépült a trachomagondozó intézet új épülete, mely új rendeltetést kapott 1959. január 1-tõl, a Bonyhádi Járási Tanács Kórháza létesítésével.
1959-ben: A Bonyhádi Cipõgyárat élüzem címmel tüntették ki.
1959-ben: Bonyhádi Márton és Knábel Vilmos kezdte meg a Tájmúzeum anyagának gyûjtését.
1964-ben: Elhunyt Pór apát.
1979-ben: A Közgazdasági Szakközépiskola elõtt elhelyezték Perczel Mór mellszobrát.
1984 óta: A felújított Perczel-kastély teljes épületében a Városi Könyvtár mûködik.
1984-ben: A Fáy lakótelepen átadták az új, 24 tantermes, III. Sz. Általános Iskolát. Igazgató: Bõsze István.
1989. januárjában: Átadták a Fáy lakótelepen a posta épületét.
1989. januárjában: Székely Kör megalakulása.
1989-ben: A Városi Zeneiskola önálló épületrészt kapott a régi községháza épületében.
1989. március 15-én: A fiatal ellenzéki pártok és a rendszerváltás támogatói koszorúzással egybekötött ünnepséget tartottak a Vörösmarty téren és a Perczel-sírnál.
1989. március 15-én: Városi ünnepi mûsor a Petõfi Sándor Gimnázium elõtt, délután a mûvelõdési központban városi mûvészeti csoportok bemutatója, kölyökház.
1989. áprilisában: A tûzoltóság államosításának 40. évfordulója tiszteletére bõvítették a Tûzoltómúzeumot.
1989. április 1-jén: A Tanuszoda ünnepélyes átadása a III. Számú Általános Iskolához kapcsolódó intézményként.
1989. május 14-én: A Német Nemzetiségi Klub fennállásának 10 éves jubileumát városi rendezvény keretében ünnepelték.
1989. szeptemberében: Befejezõdött a katolikus templom rekonstrukciója.
1989. október 7-én: Testvérvárosi okiratok aláírása Bonyhádon a III. Sz. Általános Iskola tornatermében.
1989. novemberében: A II. Sz. Általános Iskola október közepén két tanteremmel bõvült.
1994. május 8-án: Országgyûlési Képviselõválasztások I. fordulója.
1994. május 29-én: Parlamenti választások II. fordulója.
1994-tõl: A cipõgyár külföldi tulajdonú Kft-vé alakul.
1994. augusztus 20-án: Perczel-díjas: Solymár Imre.