Vörösmarty Mihály szoborcsoport

  vorosmarty.jpgSzabó György alkotását 1990-ben helyezték el a mûvelõdési központ elõtti parkban. A szobrászmûvész 1947-ben született Nagykõrösön, 1972-ben szerzett diplomát a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskolán. Köztéri szobrai állnak Bonyhádon kívül még Budapesten, Nagykõrösön, Mátrafüreden, Tatán, Tatabányán, Kápolnásnyéken és Hevesvezekényben. Több mint 20 egyéni kiállítást rendezett, számos szakmai díj tulajdonosa. A három oszloptalapzaton álló szobor harmonikus egységet alkot.

   Az elöl álló, középsõ mellszobor Vörösmarty Mihályt (1800-1855), a Szózat, a Csongor és Tünde, a Zalán futása és számos vers és eposz költõjét, mûfordítót ábrázolja, aki ifjúként a Perczel családnál nevelõsködött 1817-tõl Börzsönyben. Neveltjei, a Perczel-ifjak: Sándor(II.), Miklós( II.) és Móric (I.) a forradalom és szabadságharc kiemelkedõ egyéniségeivé váltak. A költõt szoros barátság fûzte – mint ahogy arról a Plébánia falán elhelyezett emléktábla is megemlékezik- Egyed Antal plébánoshoz és Teslér László káplánhoz.

   A házitanítóskodó Vörösmarty gyengéd érzelmeket táplált a „kékszemû sötét hajú, sudár termetû” Etelka (II.) iránt. E reménytelen szerelemnek bizonyítékai a börzsönyi évek alatt írott versei. A szoborcsoport második alakja tehát Perczel Etelka alakját idézi meg. Az ifjú költõ érzelmeit Etelka nem viszonozta.

   A költészet jelképeként és az Etelka iránt érzett szerelem kifejezésére készítette az alkotó a harmadik, a szerelmi költészet múzsáját ábrázoló szárnyas nõalakot. A szoborcsoportban a két nõalak kezét nyújtva egymás felé néz. Erato, a kilenc görög múzsa egyike, nevének eredeti értelme szeretetreméltó, késõbb a lírai, fõképp a szerelmi költészet múzsájaként tartották számon. A szoborcsoport felállítása óta eltelt 15 év alatt a kompozíció a város egyik jelképévé vált.

DuO