Hamarosan a boltokba kerül „A Szekszárdi-dombság, a Dél-Sárköz és a Gemenci-erdõ” friss, 2005-ös kiadású turistatérképe. A térképet figyelmesen átnézve, környékünkön a legnagyobb tartalmi változás a Kakasd melletti Vár-hegy környékén látszik. Pontosabban itt új turistautak és erdei létesítmények kerültek kialakításra, illetve készültek el az elmúlt évek során.

A 6-os számú fõútról jól látható a 211 méter magas Vár-hegy, a sötétvölgyi horgásztótól délnyugati irányban. Magasan emelkedik a tó fölé, szinte uralja a környéket. Figyelmesen vizsgálva a domborzatot könnyû észrevenni, hogy a Vár-hegy és a tõle északra emelkedõ dombok között fontos átkelõhely lehetett a Völgységi-patak szabályozása elõtt. A környéken már az õskorban megtelepedtek - és valószínû jól védhetõ erõdítményt és települést építettek - itt az õskori emberek. Wossinsky Mór többször vezetett ásatást a környéken, hogy igazolja a lengyeli kultúra maradványainak meglétét a hegyen.

A belaci németek Schlossbergnek, vagyis Vár-hegynek nevezték, átvéve a környéken élõ névhagyományt. Egyes feltevések alapján a középkorban is vár állott a hegyen. A hagyományok alapján nehéz eldönteni a mai kor régészeinek és történészeinek az igazságot, mert írott forrás alig maradt fenn e korokról és az eddigi ásatások sem voltak teljesek. A középkori Bativárat is Vár-hegyre próbálja helyezni egy-két történész. Kristó Gyula a hegyen állt várat a „Hanenburch”-kal véli azonosítani, amit Márvány János germanista Kakasvárnak magyarít. Solymár Imre szerint talán itt állhatott a pécsváradi apátság alapítólevelében Beliz, a késõbbi Belac, esetleg Bélás vára. A feltevéseket a várról egy új kutatás és egy teljes régészeti feltárás hívatott eldönteni a jövõben.

A Vár-hegyet több irányból is el lehet érni. Új turistautak vezetnek a tetõre, érdemes felkeresni a környéket egy fél napos túrával. Kakasdról, a sötétvölgyi horgásztótól és a sötétvölgyi kiránduló-központból is vezet jelzett út a dombtetõre. A kakasdi autóbusz-megállóból induló „kék háromszög” turistajelzést követve a Dózsa György utcán a belaci Csurgó-kút mellett haladva a Majális-völgyön át lehet felkapaszkodni a „csúcsra”. A dombtetõ alatt, a horgásztó felõli oldalon a fák lombjaitól kissé takarva egy új, látványosan megépített fa kilátótorony áll, a jelzés ehhez vezet. A kilátótól a horgásztó melletti földútig vezet a „kék háromszög” út. A sötétvölgyi horgásztótól is ezen a turistaúton lehet a Vár-hegyre feljutni.

A horgásztó melletti földúttól indul a „kék körút” jelzés a kilátóhoz és vissza. Egy szakaszon a „kék háromszög” turistaúttal együtt halad. A „kék körtúra” turistaút elején egy esõház padokkal és tûzrakóhellyel várja a kirándulókat. A sötétvölgyi kiránduló-központból a „kék négyszög” majd az Öreg-hegytõl a „piros háromszög” jelzésen lehet a Vár-hegyre túrázni. Ez a turistaút a Vár-hegy platójához vezet. Itt található a földmérõk által régen használt magassági pont és a Tolnai Várak jelvényszerzõ akciójának igazolópontja, amely egy betonoszlopba helyezett fémsatírozó.

Kakasdról a „kék háromszög” jelzéssel indul és halad együtt a „kék kör” turistaút, majd a Majális-völgy alatt elválnak. A „kék kör” jelzés a Rák-patak, majd a horgásztó mellett ér újra a „kék háromszög” jelzéshez. Az új „kék kör” turistaút a „Frey József emlékút” nevet kapta, emlékezve a 2004-ben elhunyt sötétvölgyi erdészre. A turistautak tervezését és nyomvonalainak kitûzését én, festését a Völgység Turista Egyesület tagja, Heidinger Tibor végezte. A Rák-patak felõl is fel lehet jutni a Vár-hegyre. Igaz ott nem vezet jelzett turistaút, de egyéb út sem. A „hegy”-nek ezen az oldalán jól felismerhetõ lövészárkok találhatók, amelyeket valószínûleg a németek ásattak a II. világháború során a 6-os számú fõút védelmére.

A környéket autóbusszal és gépkocsival is könnyû megközelíteni. A sötétvölgyi horgásztónál parkoló és büfé várja a kirándulókat. Egy kellemes túra során garantáltan szép látnivalókban lesz részük a kakasdi Vár-hegyre igyekvõknek.

Nyomtatásban megjelent: HON-LAP.Bonyhád 2005. július 29.