Április 24. vasárnap reggel, Bonyhád-Majos. Különleges nap a mai. A 120 fõs katolikus gyülekezet tagjai süteményes tálcákkal a kezükben indulnak a misére, melynek a II. világháború után az akkori katolikus telepeseknek juttatott, kápolnává átalakítottak lakóház ad otthont.

Gáspár Imre az egyik kezdeményezõje volt annak, hogy keressenek megoldást a mára leromló állagú épület felújítására: - Idõszerû lenne az átfogó rendbetétel, és mivel úgyis szûk meg célszerûtlen a hely, ötletpályázatot hirdettünk a Pécsi Tudományegyetem építészhallgatói körében a felújítás, a szakrálisabbá tétel megalapozására. A hallgatók és oktatóik elvégezték a felmérést, és készültek a pályamûvek, jöttek a fiatalos ötletek. Közben beszéltünk Farkas Tibor tervezõvel, és együttmûködésüknek köszönhetõen elkészült egy - egyelõre inkább a külsõ megjelenésre, többek között a homlokzatra vonatkozó - terv. A késõbbiekben a belsõ építészetre is készítenek tanulmányokat az egyetemisták és meglátjuk, ezekbõl az építész mit tud majd beépíteni a végleges tervbe. A pályázat célja az volt, hogy fiatalok adjanak ötleteket arra, hogy a korosztályuk milyen körülmények között érezné jól magát, mi lehetne vonzó az ifjak számára.

- Hány pályamû készült?

- Harminc egyetemista jött elõször a meglévõ viszonyok szakszerû felmérése és dokumentálása céljából, majd négy értékelhetõ pályamû került a döntõbe, ezeket mutatjuk be ill. díjazzuk a mai napon, és egy hétig még megtekinthetõk. Mellettük a tervezõ által készített rajzokat is láthatják a gyülekezet tagjai, összehasonlíthatják, hogy máris beépültek ötletek. Az engedélyezési terv elkészítésére Wigand István plébános úr szerzõdést kötött és a munka folyamatban van. Immár a kezünkben van egy konkrét elképzelés, amivel tudunk pályázni a megvalósításra, ill. potenciális támogatókat tudunk megkeresni.

20160425-2.jpg

Az építészhallgatók pályamunkáit a felmérésben, a pályázat koordinálásában közremûködõ egyetemi tanárok bírálták el: dr. Széll Attila Béla egyetemi docens (a zsûri elnöke), dr. Kósa Balázs egyetemi adjunktus, dr. Molnár Tamás egyetemi adjunktus, dr. Horváth Magdolna egyetemi adjunktus és Turi Tamás egyetemi tanársegéd.

Az 1. helyezett Hauk Gergely lett, a 2. Bognár Hajnalka és Gálosi Bettina, a megosztott 3. helyezést pedig a Németh Lívia és Tarr Zsuzsanna, ill. a Fodor Tamás - Patocskai Bernadett - Szilágyi Dorottya - Vass Viktor alkotta csoport vehette át.

- Mennyire volt különleges vagy megszokott feladat ez a hallgatók számára?

- Szakrális épületeket szoktak ugyan tervezni tanulmányaik során, de maximum egyszer adatik ilyen feladat számukra - mondja dr. Kósa Balázs egyetemi adjunktus. - Minden építész álma, hogy tervezhessen egy ilyen típusú szakrális teret. Úgy gondolom, érezték is ennek a súlyát a hallgatók, talán ebbõl is adódik, hogy a vártnál kevesebben mertek elindulni a pályázaton. Különleges ez a feladat, mert élõ, mert megvalósulhat az ötleteik egy része, ezzel hozzátehetnek egy közösség mûködéséhez.

20160425-3.jpg

- Ez a nem egyszerû feladat túlmutat az építészeten - veszi át a szót dr. Széll Attila Béla egyetemi docens. - Egy ilyen tér létrehozásában fontos lesz a belsõ építészet is, ebben van szociológia, társadalomtudomány, hit kérdése, és a legfontosabb, hogy alázattal nyúljanak a feladathoz a hallgatók. Mies van der Rohe úgy fogalmaz: „Az építészet szellemi magatartás, nem csak szakma dolga”. És ez a templomtervezésnél domborodik ki igazán.

- Mennyivel nehezebb vagy könnyebb egy meglévõ épületbõl kitalálni valami újat?

- Habitus kérdése. Én szeretem, ha valamilyen korlátok közé vagyok szorítva. Ez itt Majoson egy érdekes helyzet volt, elõször meg kellett ismerni a környéket, a népesség összetételét. Külön köszönjük Sántha Alajosnak a rendkívül izgalmas építészeti körbevezetést. A katolikusok imaszobája egy régi épületben lett kialakítva. Ez a szerkezetileg elhasználódott épület funkcióban is érdekes a két különbözõ irányba nyíló teremmel. Kihívás, ill. erõs korlát, hogy egy fésûs beépítésben elhelyezkedõ, régi tornácos, módos gazda házában lévõ imaszobát felemeljünk egy magasabb szintre, hogy templom, isten háza legyen. Hogy ezt milyen motívumokkal, hogyan, milyen pénzbõl, milyen statikai megerõsítéssel lehet megoldani, ez komoly feladat.

- Mennyire jellemzõ, hogy hasonló felkérésekkel megkeresik az egyetemet?

- Általában mi vagyunk azok, akik megyünk és házalunk. Ez esetben az a szerencsés helyzet állt elõ, hogy megkerestek minket és tetszett is a feladat - mondja mosolyogva dr. Kósa Balázs. - Kevés településen gondolkodnak annyira felelõsségteljesen, hogy már a tervezési fázist megelõzõen megszondáztassák több terv megfuttatásával, hogy vajon mi is a helyes irány. Ilyen szempontból mindenféleképpen kivételesnek gondolom a Majoson fennálló helyzetet. Ritkán adatik meg egy hallgatónak az a lehetõség, hogy élesben tervezhessen szakrális teret, egy olyan épületet, ami még egy rutinos, tapasztalt építésznek is javára válna. Régi ház, ami új funkciót kap - kifejezetten izgalmas téma.

- Gáspár Imre keresett meg bennünket a felkéréssel. Balázzsal mindketten gyakorló építészek is vagyunk a tanítás mellett, így módunkban áll olyan feladatokat is kiadni, ami életszerû, gyakorlatias. Sokkal többet tanulnak a gyerekek így és lelkesebbek is, mint ha vendégelõadókat hívunk, vagy ha jómagam tartok kurzust egyházépítészetrõl. Így könnyebb bevonni a hallgatókat, hiszen eredménye lesz a munkájuknak és visszajelzést, adott esetben díjat is kapnak, amit büszkén visznek haza.

20160425-1.jpg

- A pályázat kiírója esetünkben az egyetemen mûködõ b2 Transzdiszciplináris Szakkollégium volt - hangsúlyozza dr. Kósa Balázs. - A szakkollégiummal az a feladatunk, hogy a szakmai és az elméleti tudás mellett megadjuk a gyakorlati hasznosságot is. Felmérni is a szakkollégium tagjaival jöttünk, a pályázat lebonyolítását és a nyomtatásokat szintén õk készítették el. A szakkollégium az órarendi órákon kívüli történet, hallgatókat tömörít, akik oktatáson kívül szeretnének plusz tudást szerezni. Ez már egy baráti, kollegális, nem kifejezetten tanár-diák viszony. Kivisszük a hallgatókat felmérésekre, maguk szerveznek építész dzsemborikat, kutatók éjszakáját, nyílt napokat, és mindezt önként teszik és büszkék a végeredményre. Itt mi tanárok már inkább csak mankók vagyunk, és õk azok, akik lassan megtanulnak járni, és idõvel könnyebben saját lábukra állnak.

 

A vasárnapi katolikus mise végén átadták a díjakat, és a kiállított terveket közösen nézték meg a gyülekezet tagjai, elárasztva kérdéseikkel a pályamunkákat készítõ hallgatókat. A nagy érdeklõdés is mutatja, hogy a majosiak nyitottak a változásra, és nagy bizalommal néznek a jövõ és egy leendõ felújítás elébe.