Kronológia

Pór (Bauer) József
1883 Augusztus 10-én született Apatinban. Szülei gazdálkodók.

1895 Kalocsán a Jézus Társasági Érseki Fõgimnázium II. osztályos tanulója.
1898 Pécsett a ciszterciták gimnáziumának V. osztályába iratkozik. Egyben felvételt nyer a kisszemináriumba.

1902 érettségizik és megkezdi teológiai tanulmányait.

1906 Pécsett pappá szentelik. Elsõ állomáshelye Mágocs.
1907 Bonyhádra érkezik káplánnak.

1911 December 21-tõl Szekszárdon káplán.

1912 Augusztusban felmentik az egyházmegyei szolgálatból és tanulmányi célból Pestre küldik.

1913 Lelkész a budapesti gyûjtõfogházban.

1914 Faddon és Szekszárdon káplán.

1915 Znióváralján a Katolikus Patronázs Gyermeknevelõ Intézet lelkiigazgatója.
1916 Plébánosi vizsgát tesz.

1919 Esztergom-Táborban gyermeknevelõ intézetet szervez.

1925 Újpestre kerül a Clarisseumba.

1926 Visegrádon lelkész.

1927 Szemináriumi lelkiigazgató Pécsett.

1931 Bonyhádra nevezik ki plébánosnak.

1942 Címzetes apát.

1944 Október 20-án letartóztatja a Gestapo.

1945 Április 1-jén szabadul fogságából Sopronban.

1956 Aranymiséje.

1964 November 28-án halt meg Bonyhádon. Eltemetve ugyanott.

 

Hetényi Varga Károly: Akiket üldöztek az igazságért: Papi sorsok a horogkereszt és a nyilaskereszt árnyékában

( Budapest, Ecclesia. 1985.)

  • 1554-ben:
    A Szászi nahié jegyzékében szerepel: Széplak város, Majos, Bonyhán, Berzen (Tanulmányok … T. m Levéltári 6. 145-)
  • 1724. augusztus 1-jén:
    Kun Ferenc földesúr letelepedési szerzõdést kötött, melyben hívására német lakosok települnek ide Pfalz, Hessen, Fulda környékérõl.
  • 1744-ben:
    A település  egy része az öt Kun-örökös tulajdonába került. 
  • 1744-ben:
    Silson báró II. József engedélyével eladja a birtoka egy részét a Perczeleknek.
  • 1769-1782:
    Felépül a katolikus templom barokk stílusban.
  • 1789-ben:
    Leégett a zsidónegyed.
  • 1819. június 15-én:
    Született Bonyhádbörzsönyben Perczel Béla 1849-es alispán. Késõbb  igazságügy-miniszter, a képviselõház és a szabadelvû párt elnöke.
  • 1849. június 7-én:
    Perczel Kátynál súlyos vereséget szenvedett, a 8. zászlóalj õrnagya átadta neki az egység zászlaját azzal, hogy „maga a zászlóalj nincs többé”.
  • 1849. június 4-én:
    A Perczel Mór vezette honvédsereg kitört Péterváradról, elfoglalta a kamenicai sáncokat, majd az ágyúkat magával víve visszavonult, a szláv és német lapok csodálattal ismerték el a haditettet.
  • 1849. június 8-án:
    Perczel Mór az ellenség gyõzelmei miatt kiürítette Újvidéket s ugyanezen a napon megkapta felmentését.
  • 1849. július 1-jén:
    Batthyány Kázmér kormánybiztos Bonyhád szülöttét, Perczel Miklós ezredest nevezte ki az aradi vár parancsnokává.
  • 1849. július 30-án:
    Felmentették Perczel Mórt, akit Kossuth még elõzõ nap a magyar hadak fõvezérének javasolt.
  • 1849. augusztus 14-én:
    Perczel Mór és testvére, Miklós hivatalos útlevéllel átlépték a török határt Orsovánál.
  • 1869-ben:
    Bonyhádvidéki  Katolikus Tanítóegylet megalakítása.
  • 1869. augusztus 22-én:
    született Bonyhádon Virág Ferenc késõbbi pécsi püspök.
  • 1874-ben:
    1500 kötettel létrehozták a gimnázium könyvtárát.
  • 1874-ben:
    Megalakult az Önkéntes Tûzoltóegylet. Az alapítók közt volt  Perczel Mór és Perczel Dezsõ. Elsõ elnök: Krammolin József (gyógyszerész), parancsnok: Willinger Márton, a község bírája.
  • 1874. március 29-én:
    A Vasárnapi Újság két megyénkbeli új miniszter, Bartal Béla és Perczel Béla arc- és pályaképét mutatta be.
  • 1879. augusztus 17-én:
    Bonyhádon a pécsi, pécsváradi, bátaszéki, szekszárdi és helybeli dalárdák részvételével zászlóavatás volt, amelyen Beethoven mûvét százan énekelték.
  • 1889. június 5-én:
    A szekszárdi szõlõsgazdák rémületérõl tudósítottak; megírták, hogy Bonyhádon is  pusztít már a filoxéra.
  • 1899-ben:
    Született  Perczel József Mihály (Perczel Béla fia), a Zománcgyár tulajdonosa.
  • 1899. február 26-án:
    Lemondott a Bánffy-kormány, benne Perczel Dezsõ.
  • 1899. május 23-án:
    Elhunyt Perczel Mór.
  • 1899. május 27-én:
    A Tolnamegyei Közlöny Perczel Mórról írt nekrológjában: "Forradalmár volt a szó szûz értelmében".  
  • 1899. szeptember 3-án:
    A temesvár-gyárvárosi zsinagóga avatására írott beszédet Bonyhádon nyomtatták ki.
  • 1904-ben:
    Megalakították a Kisiparosok Egyesületét.
  • 1909-ben:
    Alapította Perczel Béla a Magyar Zománcmû és Fémárugyárat.
  • 1914-tõl 1916-ig:
    Illyés Gyula a gimnázium tanulója.
  • 1919. januárjában:
    A bonyhádi Nemzeti Tanács lemondásra kényszerült.
  • 1919. március 30-án:
    Bonyhád élére 50 tagú Munkás-Paraszt Katonatanácsot választottak. A bizottságok elnöke: Schramek Alajos.
  • 1919. április 1-tõl:
    50 fõs  új munkástanács vette át az irányítást.
  • 1919. április 14-tõl:
    A bonyhádi direktórium elnöke Heisler Jenõ lett, mivel Schramek Alajost a megyei tanács megválsztotta képviselõnek a Tanácsok Országos Gyûlésébe.
  • 1919. áprilisában:
    A VI. sz néptörvény végrehajtási utasítása Bonyhádot jelölte ki a Dél-Dunántúlon a Schwäbische Türkei kormányzóság székhelyének.
  • 1919. április 21-én:
    360 katasztrális holdon 26 gazdasági cseléd termelõszövetkezetet alakított az alsóbörzsönyi Hónig-,  Perczel-, és Wéber pusztákon.
  • 1919-ben:
    Az egyházi intézmények köztulajdonba vételének lebonyolítására öttagú  „liquidáló bizottság” alakult.
  • 1919. májusában:
    Iskolák államosítása. Állami vezetõ: Knábel Vilmos igazgatótanító lett.
  • 1919. június 4-6-ig:
    A gimnázium államosítása.
  • 1919. nyarán:
    Állami gazdasággá alakították a termelõszövetkezetet.
  • 1919. augusztus 5-én:
    Lemondott a bonyhádi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács.
  • 1919. augusztus 9-tõl:
    A Tanácsköztársaság elõtti képviselõ testület hatalom-visszavétele, megtorlás (Halász Andor jegyzõ halála). A tanácsköztársaság több helyi vezetõjét megkínozták. Rózsa Sándor és Polgár Dezsõ gimnáziumi tanárok ellen megtorló intézkedések, több diák ellen fegyelmi eljárás indult.
  • 1919-ben:
    Megalakult az Általános Munkásdalárda (1922-ben pénzhiány miatt szûnt meg).
  • 1924-ben:
    Épült az Ortodox Zsinagóga.
  • 1929. november 9-én:
    Pétermann Jakab cipõgyárosnak átadták a Signum Laudis kitüntetést.
  • 1934-39:
    Több utca nevét megváltoztatták. Felállították az Országzászlót a Vörösmarty téren.
  • 1939. július 3-án:
    A Hûségmozgalom szervezése jegyében zajlott le a bonyhádi öregdiákok találkozója, amelyrõl a Magyar Nemzet azt írta: „fontos nemzetépítõ munkát végzõ összejövetel volt”.
  • 1939-ben:
    A zománcmû hadiüzemmé nyilvánítása.
  • 1944. március 19-én:
    Német megszállás, mely után a Hûségmozgalmat betiltották.
  • 1944. õszén:
    Dr. Perczel Bélát és Dr. Lehmann Istvánt internálótáborba hurcolták.
  • 1944. december közepén:
    Bonyhádon megalakult a Magyar Kommunista Párt.
  • 1944. októberében:
    Bauer Józsefet letartóztatták nyilas-ellenessége miatt.
  • 1944-ben:
    Az Ó-Zsinagóga elõtt, a mai piactéren volt a felsõ gettó.
  • 1944-ben:
    Zsidók deportálása.
  • 1944. november 29-én:
    Szovjet csapatok bevonulása Bonyhádra.
  • 1944. végén:
    A II. világháború elérte Bonyhád térségét, sok német család elhagyta házait.
  • 1949-tõl:
    Az iparostanonc-iskola utóda az ipari szakmunkásképzõ és szakközépiskola.
  • 1949. májusában:
    Képviselõválasztás: a bonyhádi körzet országgyûlési képviselõje: Bogos Domokos.
  • 1954-tõl:
    Mûködik OTP helyi fiók Bonyhádon.
  • 1959-ben:
    1958-ra felépült a trachomagondozó intézet új épülete, mely új rendeltetést kapott 1959. január 1-tõl, a Bonyhádi Járási Tanács Kórháza létesítésével.
  • 1959-ben:
    A Bonyhádi Cipõgyárat élüzem címmel tüntették ki.
  • 1959-ben:
    Bonyhádi Márton és Knábel Vilmos kezdte meg a Tájmúzeum anyagának gyûjtését.
  • 1964-ben:
    Elhunyt Pór apát.
  • 1979-ben:
    A Közgazdasági Szakközépiskola elõtt elhelyezték Perczel Mór mellszobrát.
  • 1984 óta:
    A felújított Perczel-kastély teljes épületében a Városi Könyvtár mûködik.
  • 1984-ben:
    A Fáy lakótelepen átadták az új, 24 tantermes, III. Sz. Általános Iskolát. Igazgató: Bõsze István.
  • 1989. januárjában:
    Átadták a Fáy lakótelepen a posta épületét.
  • 1989. januárjában:
    Székely Kör megalakulása.
  • 1989-ben:
    A Városi Zeneiskola önálló épületrészt kapott a régi községháza épületében.
  • 1989. március 15-én:
    A fiatal ellenzéki pártok és a rendszerváltás támogatói koszorúzással egybekötött ünnepséget tartottak a Vörösmarty téren és a Perczel-sírnál.
  • 1989. március 15-én:
    Városi ünnepi mûsor a Petõfi Sándor Gimnázium elõtt, délután a mûvelõdési központban városi mûvészeti csoportok bemutatója, kölyökház.
  • 1989. áprilisában:
    A tûzoltóság államosításának 40. évfordulója tiszteletére bõvítették a Tûzoltómúzeumot.
  • 1989. április 1-jén:
    A Tanuszoda ünnepélyes átadása a III. Számú Általános Iskolához kapcsolódó intézményként.
  • 1989. május 14-én:
    A Német Nemzetiségi Klub fennállásának 10 éves jubileumát városi rendezvény keretében ünnepelték.
  • 1989. szeptemberében:
    Befejezõdött a katolikus templom rekonstrukciója.
  • 1989. október 7-én:
    Testvérvárosi okiratok aláírása Bonyhádon a III. Sz. Általános Iskola tornatermében.
  • 1989. novemberében:
    A II. Sz. Általános Iskola október közepén két tanteremmel bõvült.
  • 1994. május 8-án:
    Országgyûlési Képviselõválasztások I. fordulója.
  • 1994. május 29-én:
    Parlamenti választások II. fordulója.
  • 1994-tõl:
    A cipõgyár külföldi tulajdonú Kft-vé alakul.
  • 1994. augusztus 20-án:
    Perczel-díjas: Solymár Imre.