A BONI modern- és társastánc tanszakának 78 növendéke két alkalommal adta elõ A kis gyufaárus lány címû mesés táncjátékot a bonyhádi mûvelõdési központban. A második elõadásra megérkezett a nemzetközi kapcsolatok kialakításán dolgozó finnországi küldöttség, melynek tagjai felállva, könnyezve tapsoltak a produkció végén. Päivi Puustinen, a Leader-pályázat finn aktivátora elmondta, hogy négy gyermek édesanyja, ezért hatott rá fokozottan az elõadás. Elihú Galvan, mexikói származású tánctanárban pedig gyermekkori emlékek törtek elõ a könnyekkel. A két szakember két napot töltött Bonyhádon, hogy megismerkedjenek a tánctagozattal. Kedden belátogattak a próbára, nagy elismeréssel nyilatkoztak a fiatalok és Szarvas Szilvia táncpedagógus tevékenységérõl. A négy tanár (Hitter Zsolt a társastánc tanszak pedagógusa) a próbát követõen saját nemzetük tánclépéseit is tanítgatta egymásnak.
– Hogy jött az ötlete a nemzetközi kapcsolatok keresésének?
– Találkoztam egy magyar emberrel Finnországban, aki a csepeli testvérgyülekezetünkbõl érkezett. Kiderült, hogy Fekete Zsolt a Nemzeti Táncszínházban dolgozik. Elihúnak is van egy tánccsoportja, és kapcsolatokat keresett Európában. Zsolt beszélt Szalay Tamással, a Táncpedagógusok Országos Szövetségének titkárával, hogy szeretnénk kapcsolatot kialakítani egy magyarországi, vidéki csoporttal (ez a Leader-program feltétele), és Tamás Szarvas Szilviáékat ajánlotta Bonyhádról – mondja Päivi. – Aztán egy kollegánk Csehországban járt, ott látta a Blacklight színházat, ahol a táncot a fény- és a színek játéka teszi különlegessé. Kerestünk egy ilyen vidéki társulatot Csehországban, és 2011 januárjától megkezdjük a közös projektünket, így a három nemzet közösen. A tanárok tapasztalatcserére, a csoportok bemutatót tartani mehetnek egymáshoz, fellépési lehetõség lesz a magyarországi táncfesztiválon, a cseh színházfesztiválon, és a finn eperfesztiválon. Egyébként egy évvel ezelõtt minden európai országba elküldtük a nemzetközi szakmai kapcsolatfelvétel lehetõségét, de akkor senki nem válaszolt.
– A finn csoportnál a tánc mely mûfaját ûzik, és milyen korosztály képviselteti magát?
– Jómagam Mexikóban tanultam cirkuszi akrobatáktól a biomechanika alapjait, mely a természetes emberi mozgásokra épít, azokat teszi színpadiassá a szünetekkel, a lassított és gyorsított mozdulatokkal – mondja Elihú. – Ennél a technikánál nagyon fontos a légzés, a szünet, az elõadásban legyen sok saját gondolat és adjuk bele a szívünket. Finnországban szeretik az új dolgokat, ezért is szeretnénk szakmai kapcsolatokat létesíteni, új táncokat tanulni. Engem például nagyon érdekel a néptánc, a projekt keretében szeretnénk fizetni egy tanárt, aki a finn folklórt tanítja. Egy produkció keretében lehetne keverni a finn, magyar, cseh, mexikói népek táncát is. Célunk, hogy 2013-ra, a projekt zárásaképpen létrejöjjön egy közös produkció is. Az én csoportomban egyébként a 17 évestõl a 70 évesig vannak amatõr táncosok.
– Hogy tetszett Önöknek a bonyhádi táncosok próbája illetve elõadása?
– Nagy dicséret Szilviának, fantasztikus ahogy felépíti a táncokat, nagyon érdekes a koreográfia és a történet elbeszélése. Jó, hogy sok minden történik egy idõben a színpadon, nem ugyanazt csinálja mindenki. Bizony mindketten megkönnyeztük ezt a szívhez szóló elõadást – mondja Päivi.
– Szükség van olyan dolgokra, amelyek szívbõl jönnek, és egyenesen a szívre hatnak. A kis gyufaárus lány elõadását az egész közönség értékelte, gyerekek és szülõk egyaránt – teszi hozzá Elihú. – Jó lenne videofelvételrõl bemutatni az elõadást a finnországi fesztiválon is, hiszen a 70 fellépõ gyermeket nem tudjuk mind utaztatni.
– A projektnek a lényege, hogy a fiatalok érdeklõdnek egymás iránt, ismerjék meg egymás országát és táncait, még többen kapjanak kedvet a mozgáshoz. Szeretnénk egy információs pontot is létrehozni, mely segítené a további kapcsolatépítésüket. Tervezünk egy virtuális kapcsolatot, hogy ugyanabban az idõben minden országban összejöjjenek a fiatalok, és ugyanazt a témát dolgozzák fel, mindenki a maga módján – mondja Päivi.
– Abban látom egy ilyen nemzetközi kapcsolat lényegét, hogy ha jól kinyitjuk a szemünket, és sok helyre megyünk, tanulhatunk másoktól. Ezekbõl az újdonságokból a nekünk tetszõeket megpróbáljuk beépíteni a saját munkánkba, és máris nyerünk a kapcsolatból – summázza beszélgetésünket Szarvas Szilvia, a BONI táncpedagógusa.