Októberben ünnepelték a bonyhádi bölcsõde megalakulásának 30 éves jubileumát. Az ünnepségre minden egykori bölcsõdei dolgozót meghívtak, és valamennyien örömmel részt is vettek az eseményen. Az intézményben jelenleg négyen dolgoznak fõállásban, illetve az Út a munkába program keretében van egy kisegítõ kollegájuk. Istenes Mária bölcsõdevezetõvel beszélgettem a Télapóvárás délelõttjén.
– A bölcsõde húsz férõhelyes. Jelenleg 16 gyerekünk van, januártól jön újabb négy. Többnyire elérjük a megengedett maximum 24 fõt, sõt várólistánk is van. Igazából 5 hónapos kortól lehetne gyermeket hozni hozzánk, de erre nincs igény, a kétéves kort általában megvárják a szülõk.
– A bölcsõdében is vannak foglalkozások, mint az óvodában?
– Itt még nem így hívjuk, hanem kezdeményezésnek. Megkérdezzük, ki szeretne gyurmázni, ujjal festeni vagy gyöngyöt fûzni, és általában pár perc múlva az összes gyerek ott ül. Egy-egy kezdeményezéssel 10 percre tudjuk lekötni õket. Mondókázunk, zenére ugrabugrálnak, a jelesebb ünnepeket megtartjuk (Télapó, gyermeknap, farsang). Ezek a kis ünnepségek egyébként csak házon belül történnek, még a szülõket is csak a Télapó érkezésekor invitáljuk. Egy héten egyszer jöhetnek hozzánk olyan szülõk, akiknek a gyermeke bölcsis lesz, ismerkednek a pajtásokkal és velünk.
– Egy kétéves kisgyerek mennyire nehezen válik el a szülõtõl?
– Bizony nem túl könnyen, van sírás bõven, de ez a természetes. Szeptemberben és januárban van beszoktatás, ennek az ideje két hét. Egy gondozónõre 6 gyerek jut, akik a „sajátjai”. Így nagyobb a gyerekben a biztonságérzet, tudja, kihez kell fordulnia. Reggel fél 7-tõl délután fél 5-ig vagyunk nyitva. Fél 12-kor már ebédelünk, utána fél 3-ig csendespihenõ, majd játszunk tovább.
Beszélgetésünk közben megérkezett a Télapó, a gyerekek szüleikkel együtt énekeltek neki, átvették ajándékaikat, és akadt aki nagyon bátran még a puttonyba is belenézett. Vidáman telt ez a délelõtt is a bonyhádi bölcsõdében.