Ahogyan azt az elõbb láthattuk, tartalomkezelõ rendszerünk háromszintû struktúrába korlátoz minket: szekciókba, kategóriákba és tartalmakba. Ezért fontos, hogy olyan gondolkodási módot próbáljunk elsajátítani, hogy a honlap készítése során minden írásunknak kell legyen egy szekciója és egy kategóriája. Továbbá, mivel a netezõk nem szeretnek túl hosszú cikkeket olvasni, fontos lehet még a hosszú írások tördelése.
Ezek szerint oldalunk mondanivalóját több nagyobb terjedelmû témába kell sorolnunk (pl. tantárgyak), és ezek a témák lesznek a szekcióink.
A kategóriáink pedig az egyes tantárgyak (szekciók) altémái, témakörei lesznek pl. történelem tantárgyból az Árpád-ház kihalása lehet egy kategória. Lássuk, akkor mi lesz a tartalmi elem:
Az Árpád-ház kihalásáról persze további altémákat is lehet gyûjteni, de ezt csak akkor tesszük meg, ha a cikk hosszabb lenne, mint 1-2 oldal. Ha 1-2 oldalnál nagyobb a terjedelme a cikkünknek, akkor a kategórián belül célszerû több, kisebb cikkbe tördelnünk ezt a témát, melyek között lineárisan lehet majd navigálni, azaz az egyik cikk elolvasása után továbbhaladhatunk a következõre.
Nagyon szélsõséges esetekben elõfordulhat, hogy a háromszintû tartalmi struktúra kevésnek bizonyul. Ilyenkor statikus tartalmi elemekben kell gondolkodnunk, és a navigációt kereszthivatkozásokkal kell majd megoldanunk. Lehetséges a dinamikus és a statikus struktúra ötvözése is, de errõl a késõbbiekben fogunk csak olvasni.
Készítsünk tehát egy olyan tervet, amely dinamikus tartalmi struktúrába foglalja leendõ oldalunk mondanivalóját.