A váraljai óvodában három héten át táboroznak gyerekek, német nyelvtanulásukat Ferencz Mónika segíti a DinaMóka módszerrel. Ezen a héten a 3-4 évesek, jövõ héten az 5-6 évesek, a 3. héten pedig az iskolások tanulhatják játékosan a nyelvet.
– A DinaMóka nyelvstúdiót 2005-ben alapították Budapesten. A cél egy olyan tanítási módszer megalkotása volt, mellyel a gyerekek – akár már egy évesen, az anyanyelvükkel egy idõben – játszva sajátíthatják el az idegen nyelveket, ez esetben az angolt vagy a németet – tájékoztat Ferencz Mónika, aki tavaly augusztusban a nagymányoki otthonában kialakított különálló szobában rendezte be foglalkoztatóját. – Korrepetáltam gyerekeket német nyelvbõl, és az interneten keresgélve leltem rá a módszerre. Felvettem a kapcsolatot Mikó Mónikával. Megtetszett ez a módszer, hogy egyetlen szó sem hangzik el a foglalkozáson magyarul, csak németül, hogy az anyanyelv szintjén tanulják meg a gyerekek a nyelvet. Én is csodálkoztam elõször, de a kicsik nem ijednek meg az újtól. Jómagam néhány évig Németországban dolgoztam, és azt már tapasztaltam, hogy az egyéves fiam szerette, ha az onnan hozott könyvekbõl olvasgatunk. A DinaMóka módszer is egyéves kortól 6 éves korig van meghirdetve, hisz ez a legjobb idõszak arra, amikor a gyerekek nyelvet tanulhatnak. Egy éve indítottam a nyelviskolát 45 fõvel, korosztályos csoportokra lebontva: 1-2, 3-4, 5-6 évesek vannak együtt. Aztán iskolás gyerekek szülei is elkezdtek érdeklõdni. Érdekes, hogy az iskolásoknál többször meg kell szólaljak magyarul, míg az ovisoknál nem. Az iskolások nehezebben veszik föl a fonalat, hozzászoktak az iskolai menetrendhez, a kikérdezéshez, dolgozatíráshoz, és hogy magyarul magyaráznak nekik. Miközben a DinaMókával tanuló gyermek már kétévesen névelõvel együtt mondja az állatneveket németül.
– Sok helyen mûködik nemzetiségi óvoda. Azok módszerei ezek szerint eltérnek a DinaMókáétól.
– Nálunk a gyerek rákényszerül, hogy figyeljen, hiszen csak németül beszélünk, nem fordítja le neki senki. Az én szavaim és a bemutatásom pedig nagyon pontos kell legyen, mert csak ez alapján tudja összekapcsolni a gyerek a szavakat a jelentésükkel, így épül a szókincse. A foglalkozás keretében a színes ábrákat tartalmazó szõnyegen azt csinálja a gyerek, amit mutatok, vagyis utánzás alapján, tapasztalati úton épül a szókincse. Háromhónapos tananyagok vannak, amit én megkapok a budapesti nyelviskolától. Hozzá kell tennem, hogy jelenleg mindössze öt helyen alkalmazzák az országban a DinaMókát, köztük a budapesti Montessori óvodában.
– Hogy jött a tábor ötlete? – kérdezem Pukli Esztert, a váraljai óvoda vezetõjét.
– Mónika nyár elején vetette fel az ötletet, és mi nemzetiségi óvodaként nyitottak voltunk. Hallottam már a módszerrõl, de eddig nem ismertem. Megnéztem pár órát Mónikánál, és nagyon jónak találtam. Láttam, hogy a gyerekek élvezik a foglalkozást, nem unatkoznak egy percig sem, játékosan új ötletekkel és módszerekkel kapják a szókincset. Örülnénk, ha ezt a nyári táborlehetõséget jövõre is tudnánk biztosítani, hiszen nagy volt az érdeklõdés a szülõk körében, Tolna és Baranya megyébõl is érkeztek. Egy hetet terveztünk, de közel 40 gyermek jelentkezett, így három héten át táboroztatunk, korosztályi bontásban. Mónika kérte, hogy olyan óvónõ legyen a segítségére, akinek van nemzetiségi diplomája, így a kolleganõmmel felváltva vagyunk itt. Elmondhatom, hogy a DinaMóka módszereiben más, mint amit a fõiskolán tanítanak, és újak az eszközei is. Mi óvodapedagógusok is sokat tanulunk Mónikától, és néhány dolgot talán be is tudunk majd építeni a napi 35-40 perces foglalkozásainkba. A DinaMókás játékok és módszerek órákra lekötik a gyerekeket, folyamatosan pörögnek.
– Nagyon boldog voltam, hogy ezt az évet egy táborral zárjuk le, és hogy egy kis óvoda felkarolta a módszert. Ez alapján a kicsik tapasztalás útján, könnyedén és játszva tanulhatnak németül. Itt nem sulykolásról van szó, hanem egyszerûen a játékokon keresztül sok szóval ismerkednek meg – mondja Ferencz Mónika. – És amikor vége a 3 hónapos tananyagnak, már kapom is a következõt, hiszen egy négyéves ciklusról van szó. Az elõrelépés mellett folyamatos az ismétlés is. Van aki fogékonyabb, van akinél a passzív szókincs bõvül, de játszva rááll az agy a német nyelvre. Eleinte fontos a korosztályos bontás, az életkori sajátosságoknak megfelelõ csoport, de amikor azt látom, hogy valamelyik gyerek kiemelkedõbben halad, akkor átrakom egy másik csoportba. Ilyenkor már nem számít a korkülönbség, a szintjének megfelelõen kell vele foglalkozni.
– Ha egy szülõ, vagy esetleg egy óvodavezetõ szeretne megismerkedni a módszerrel, van rá lehetõsége?
– Természetesen, mindenkit örömmel várok. Ehhez a módszerhez külön berendezés, játékok, eszközök dukálnak, melyeket most erre a három hétre elhoztam a váraljai óvodába. Egyébként nem túl mobil jellegû ez az egész, hiszen rengeteg eszközrõl van szó, vagyis egyelõre az otthonunkban külön kialakított és berendezett szobában érhetõ el a DinaMóka módszer, teljes mértékben nem lehet mobilizálni. És ha a szülõk támogatják, és egy nemzetiségi óvoda is felkarolja ezt a módszert, az szerintem nagyon sokatmondó. A szakkönyvek pedig írják, hogy a német nyelvre nagyon jól rá lehet építeni az angolt. Ezért elhatároztam, hogy angol nyelvû DinaMóka órák is lesznek nálam. Kérdezhetné, hogy ezek a kicsik a négyéves ciklus után mit fognak csinálni az iskolai német órán? Ott jön a nyelvtan és az írás. Ahogy régen is sokan a nagyszüleiket hallották otthon németül beszélni, így õk is megtanulták használni a nyelvet, de az írásbeli nyelvtani rész megtanítása az iskolára maradt.