Idén – 2009-ben – száz éves a bonyhádi zománcgyár. Mûködik, árut termel. Nem kis dolog mai, válságos idõnkben, de most nem errõl szeretnék írni. Inkább a kezdetekrõl. Arról, hogy mikor született, és milyen körülmények között?
A gyár bevezetett, elfogadott születésnapja: 1909. június 16-dika. Lehetne más is, hisz egy termelõ üzem létrejötte hosszú folyamat; az elhatározástól, a bejegyzésen át az üzembeállásig, az elsõ termék megjelenéséig. Perczel Béla gyáralapító cégjegyzése 1909. június 8-án kelt: "Tisztelettel alulírott – mint a baranyamegyei Hidas község határában lévõ Magyar zománczmû és fémárúgyár Perczel Béla cég tulajdonosa (…) a kereskedelmi egyéni cégjegyzékbe leendõ felvétel céljából (…)" A bejegyzésrõl szóló Végzés idõpontja: 1909. június 16., és így szól: "A kir. törvényszék, mint kereskedelmi egyéni cégek jegyzéke III. kötetének 15. lapján a 3-ik rovatba, magyarul: Magyar zománczmû és fémárúgyár Perczel Béla, németül: Metalwaren Fabrik, Béla von Perczel, a 4. rovatba: Hidas, az 5-ik rovatba: Perczel Béla földbirtokos és gyártulajdonos bonyhádi lakos bejegyeztessék."
Az épülõ gyár helyszíni szemléjét 1909. április 30-án tartották meg. A jegyzõkönyv szerint: "(…) a pécsváradi járás fõszolgabírája által Perczel Béla bonyhádi lakos kérelmére Hidas község határában felállítandó Magyar zománczmû és fémárúgyár, továbbá dominó, sakk, dákóbõr és csontfeldolgozó gyárak telepengedélyezése tárgyában. (…) Egyben hatóságilag igazoltatik, miként a gyárak felállítása, mellékelt községi bizonyítvány szerint Hidas községben április 2-án és 28-án közhírré tétetett, s a telepengedélyezés ellen a mai napig sem szóval, sem írásban senki részérõl kifogás vagy észrevétel nem tétetett. Kérdéses gyártelep a Pécs-Szekszárdi trvhatósági út mentén, annak 20-21 km között 81 méter szélességben épül. (…) A fent említett két gyár közös épülete 5 osztályból áll és pedig festészeti mûhely, zománcozó mûhely, lakatos mûhely (…), iroda, raktárhelyiségek és különféle kemencék, valamint dobozkészítõ osztály. (…) A B osztály nyugati részétõl mintegy 20 méterre csontzsírtalanító osztály fog építtetni, a hol benzinnel lesz zsírtalanítva. A C osztály nyugati részétõl 12 méterre pöczegödörrel ellátott – külön a férfiak, külön a nõk részére – árnyékszékek épülnek. A vázrajzon feltüntetett és pedig összesen 4 kétszobás, 4 egyszobás, külön-külön könyha és éléskamrával, egymástól elkülönített munkáslakások épülnek. (…)"
Perczel Béla igazi "pechvogel" volt, egy "szerencsétlen flótás". Amibe belefogott azzal a baj együtt járt. Az 1902-ben, Forberger Lászlóval közösen létesített bonyhádi villanytelep csõdközelbe jutott. Tabi birtokán elpusztult teljes sertésállománya. Az éppen indult bonyhádi gyárban pedig tyúkok borzolták idegeit. A feljelentés 1909. szeptember 24-én érkezett egy hidasi lakostól, aki elpanaszolta, hogy "Perczel Béla hidasi gyára melletti földjén a gyári munkások baromfiai neki igen sok kárt okoznak, kéri ennél fogva Perczel Béla gyártulajdonost kötelezni, miszerint a gyártelepet oly kerítéssel vétesse körül, amelyen a baromfiak nem bújhatnak keresztül. Megjegyzi még, hogy Perczel Béla gyárának telepengedélyezésekor is már kifejezést adott ezen óhajának, s dacára ennek, csak sodrony huzalokkal van a gyártelep bekerítve." A panaszos decemberben jegyzõkönyvbe vétette, hogy"a gyártelepen lakó munkások õt már egy ízben megtámadták és le akarták lõni, mert a tilosban talált baromfiakat pusztította." A "tyúkper" 1910. május 14-én zárult le.
Perczel Béla nem volt jó gazdája a gyárnak, azt már 1922-ben el akarta adni. Errõl fia, Perczel József Mihály beszélte le, és aki ettõl kezdve – kis megszakítással – egészen az 1948-as államosításig vezette az üzemet. Az õ munkásságának tiszteletére, az évforduló kapcsán most "elhelyezek" egy emléktáblát a gyár bejáratához: "A zománcgyár dolgozói tisztelettel adóznak Perczel József Mihály gyártulajdonos emlékének, aki rendületlen szorgalommal és szakértelemmel vezette üzemét, ezzel munkát és megélhetést biztosított sok ezer munkásembernek. õ, egyike Bonyhád ipari felvirágoztatójának. Állították: a gyár dolgozói a 100 éves évfordulón."
A szöveg változhat, de a táblának ott a helye.
A gyár, 100 éves történelme alatt ennyi nevet viselt:
1909. június 16.: Magyar Zománcmû és Fémárugyár
1949. július 9.: Bonyhádi Zománcmûvek
1958. december 28.: Zománcipari Mûvek Bonyhádi Gyáregysége
1968. szeptember 19.: Lampart Zománcipari Mûvek Bonyhádi Gyára
1981. január 1.: Bonyhádi Zománcárugyár
1982. március 5.: EMA-LION Bonyhádi Zománcárugyár
1993. április 1.: EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft.
A gyár privatizációja – a lényeges pontokra leszûkítve – az alábbiak szerint folyt le:
– Az Állami Vagyonügynökség mint alapító, az 1993. március 31. napján kelt Alapító Okirattal létrehozta az egyszemélyes, állami tulajdonú EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Korlátolt Felelõsségû Társaságot. A társaság tagja a Vagyonügynökség-, ügyvezetõ igazgatója Dr. Vasas István-, induló törzstõkéje 329 millió forint lett.
– A gyár menedzsmentjének 8 tagja (Baumgartner László, Dr. Farkas Antal, Jovánczay Gyula, Mátrabérci Zoltán, Német Józsefné, Palkó Antal, Szekerczés Sándor, Dr. Vasas István) 1993. június 10-én létrehozta a BOZOM Kereskedelmi és Üzletszervezõ Korlátolt Felelõsségû Társaságot, melyet szeptember 3-án jegyzett be a cégbíróság. A társaság megalakulása az EMA-LION Kft. megvásárlására irányult.
– 1993 novemberében létrejöött az EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) Szervezet, melyet december 13-i végzésével jegyzett be a Tolna Megyei Bíróság. A szervezet megalakulásának célja az üzem dolgozói részére a tulajdonszerzés lehetõségének megteremtése volt.
– A kiírt pályázat elnyerését követõen 1993. december 13-án írták alá a gyár megvételérõl szóló adás-vételi szerzõdéseket. A BOZOM Kft. és a budapesti székhelyû Gentissimo Kft. közösen vásárolta meg a tulajdon 80 %-os üzletrészét 242 millió forintért. A fennmaradó 20 %-os üzletrész tulajdonosa az EMA-LION Kft. MRP Szervezete lett. Az 50 %-os dolgozói kedvezménnyel megvásárolt üzletrészért 30.250.000 Ft-ot kellett fizetni.
– 1994. január 1-tõl 5 éves idõtartamra Dr. Farkas Antalt és Szekerczés Sándort választották meg ügyvezetõ igazgatóknak.
– A megkötött szerzõdések 1994. április 5-én léptek hatályba, ez a nap a privatizáció dátuma.
– Az ezt követõ idõben sokoldalú tranzakciókkal bonyolódott a gyár tulajdoni szerkezete. Ennek résztvevõi a korábbiakon túl: a Mezõbank Rt., az Agrinter Rt., az Erste Bank Hungary Rt. és a Mezõgazdasági Szövetkezetek Országos Pénzintézete voltak.
– A BOZOM Kft. és az EMA-LION Kft. 1997. december 3. napjától Bonyhádon bejegyzett székhelyét Hidasra helyezte át.
– Szekerczés Sándor ügyvezetõ igazgató 2000. június 18-án bekövetkezett halála után ügyvezetõi posztját nem töltötték be. A fõmérnöki feladatok ellátását Jovánczay Gyulára, majd Mátrabérci Zoltánra bízták. Szekerczés Sándor tagsági helyét a BOZOM Kft-ben leánya, Szekerczés Linda foglalta el.
– 2009-ben az EMA-LION Kft. tulajdonos tagjai: 80 %-ban a BOZOM Kft., 20 %-ban az 1999-ben megszûnt MRP utódaként létrejött "Szentes Antal és Társai Tulajdonközösség", melyet a gyár aktív ill. volt dolgozói alkotnak, létrejöttekor 534 fõ.