Egyed Antal bonyhádi plébános BONYHÁD MEZõ-VÁRASNAK RÖVID LEÍRÁSA címû cikke a Tudományos – Gyûjtemény számára készült 1820-ban.
A város leírása mellett az itt élõk vallási és nemzetiségi összetételérõl, a lakosság életmódjáról, szokásaikról és viseletérõl egyaránt képet kapunk a cikk elolvasásakor. Nézzük hogyan ismertette Egyed Antal leírásában a korabeli viseletet és a ma már kevéssé ismert dohánytermesztési munkák sorát.
Érdekes adalék a nyelvhasználat megfigyelése és értelmezése, ezért nem változtattunk rajta, még a maitól eltérõ írásmódot sem javítottuk.
„A „Földmívelõk” viselete egy idõtõl fogva igen megváltozott. Tzipõ, harisnya, térdig érõ Nadrág helyett, mit ma tsak dologtevõ napon hordoznak. Sarut, hosszu Nadrágot gombra, rövid öreg fehér –gombos Melyre-valót, hasonló Mándlit; posztó köpönyeget, és közép karimáju „s tetejü kalapot viselnek. Sokan bajuszt nevelnek. Hajokat hátra fésülik, kurtára vágják, „s görbe fõsûvel leszoritják. Asszonyaik mind eggyig keszkenõt kötnek fõkötõ helyett fejökre. Hajadonjaik simán Hátra etséllik hajokat, „s közbe pántlikát fonva lógni engedik. Egyébaránt kitsinje, nagyja tzipõig érõ réklit, s melyrevalót, bokáig nyuló szoknyát, kötényt, harisnyát és tzipõt, kitõl milyen telik hordanak”.
Leginkább a „Dohány termesztésére feküsznek. Ebbõl várják szükséges költségöket. Esztendõnként 3500 mázsára lehet fáradozások”gyümöltsét tenni.
Itt a „Dohány” termesztése módját, gondolom, legalább Némellyekre nézve, nem lészen felesleges eléadnom. Josef nap körül vesz a Termesztõ annyi dohány magot, mennyi palántára szükségét látja. Azt valami banyas ruhába köti, s „minden másod, vagy harmad napon langyos vizbe mártván, meleg helyen tartja, vagy felfüggeszti. Igy tselekszik mind addig, míg a „mag kitsirázik, mi kilentz tiz nap alatt megtörténik. E közben a meleg ágy készítéshez lát. Békerit alant egy darab helyet, trágyával jol megtömi, „s termõ földet hány reá.
Ez meg lévén, a „tsirázott magot gyengénszét rázogatván bele veti, „s egyszer”smind tsirázatlant is hint közibe, hogy minden esetre kéksõbbre is legyen mit kiültetnie; a „magot is vékonyan földdel betakarja: Mely, ha kedvezõ idõ jár, hamar kihajt a „földalul, s „ öt hat hét alatt alkalmas palántát ád az el ültetésre. Ekkor szükséges az essõ, mely ha soká el marad megvénül a „palánta, el romlik, vagy kitõl telhetik hordókban vizet vontat a „földre” s ugy rakja ki azzt. Megerõsödvén valamennyire, elsõ munka körüle a „porhálás, azután egy két hétre a „feltöltés. Ettõl fogva tsak a „fattyu nõvés letördelése ád dolot.
Augusztus végén és September elején megérik a „Dohány levél; melynek jele ha sárga foltok támadnak rajta. Ekkor leszedik, sinorra fûzik, s „vagy egyenesen a napfényre, vagy mi jobb árnyékos fák alá aggatják. Midõn kiszáradt, az öszi nedves idõk elöl valamely szellõs padlásra aggatják „s télen, nem lévén más szorgosabb dolga a Termesztõnek, ködös idõben midõn a „levél megereszkedik, a „tsomózáshoz lát, s „valamely száraz kamarában össze rakja, hogy megforrhon. Hol mind addig hagyja míg vevõje nem érkezik.- Kélt nagy ellensége vagyon a „Dohánynak: Palánta korában a „kukatzok; késõbben valami kelh forma külömbféle színû virág. Ez ellenmég orvosságot nem találtak”
Forrás: Egyed Antal: Bonyhád Mezõ-várasnak rövid leírása